A történelmi mélypontra csökkentett, 0,9 százalékos alapkamat várhatóan hosszabb távon, hozzávetőleg két éven keresztül változatlanul maradhat. Ez határozott üzenet a piac számára - állítja Virág Barnabás, hozzátéve, hogy a döntés egyfajta motiváció a gazdaság számára. Amikor az újabb kamatcsökkentés elkezdődött márciusban, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa látott arra utaló jeleket, hogy az inflációnak lehetnek másodkörös hatásai. Úgy tűnt ugyanis, hogy a pénzromlás átlagos ütemének alacsony szintje beépül a gazdasági szereplők várakozásaiba, s így nehéz lesz a három százalékos inflációs célt középtávon tartani. Az elmúlt hónapok azonban sok kedvező, új információval szolgáltak: az év eleji bérnövekedési szintek a válság óta jellemző 3,5-4 százalékos sávból felfelé indultak el, különösen a versenyszférában, miközben komoly munkaerőhiány is fellépett az egyes ágazatokban.

Májusban így a Monetáris Tanács lezárta a kamatcsökkentési periódust. A 0,9 százalékos rátával a jegybank biztosítani tudja az árstabilitást és ösztönözheti a gazdaságot - vallja az ügyvezető igazgató. Miközben a három százalékos inflációs cél elérését a nemzetközi környezet is nehezíti, hiszen a meghatározó gazdaságokban, az euró-régióban, az Egyesült Államokban vagy akár Japánban nagyon mérsékelt az inflációs szint. A jegybank elemzői azonban úgy látják, még vannak itthon szabad kapacitások, tovább növekedhetnek a bérek, és ezáltal a belső fogyasztás is gyarapodhat, ami jelentősen hozzájárulhat a gazdasági bővüléshez. A három százalék körüli, inflációs célként megjelölt szint 2018 közepén állhat be, de már az idei esztendő közepétől emelkedésnek indulhat a mutató. Az erre vonatkozó új prognózisát az MNB június végén adja ki - jelezte Virág Barnabás. Az itthon meghatározott irányvonalat azonban folyamatosan befolyásolják a nemzetközi körülmények is. Így például az amerikai jegybank szerepét betöltő FED kamatemelési hajlandósága vagy éppen a Brexit esélye, azaz az Egyesült Királyság népszavazási döntése az uniós tagság megszűntetéséről.

A Fitch Ratings döntésével kapcsolatban, amellyel a hitelminősítő újra befektetésre ajánlott kategóriába sorolta a magyar adósságállományt, Virág Barnabás elmondta: az elmúlt időszakban valóban sokat javult a magyar gazdaság megítélése és csökkent a sérülékenysége. Sokkal ellenállóbbak lettünk a külső sokkokkal szemben, miközben a nemzetközi várakozások is átalakulnak. A FED korábban inkább az idei év be vége felé tette valószínűvé a kamatemelést, most viszont már egyre több elemző a soron következő hónapokban ötven százalékos esélyt ad a változtatásnak.

Az MNB ügyvezető igazgatója sem cáfolja a külföldi elemzők véleményét, jóllehet, szerinte a globális gazdaság növekedését inkább a törékenység jellemzi. A jegybankár úgy látja, az év elején általában már mindenki bízik abban, hogy túl vagyunk a válságon, ám ahogy telnek a hónapok, lassan szükség van a kijózanodásra, és rá kell jönni, még mindig nem sikerült azokon a problémákon átlendülni, amelyek a 2008-as krízist okozták. Vagyis, ha lesz is FED-nél kamatemelés, a központi bank kamatpolitikája azt követően is óvatos marad - fogalmazott Virág Barnabás.

Európában is változatlanul sok a kérdőjel. A görög adósságprobléma, az uniós növekedési számok sem utalnak erősödésre, Dél-Európában pedig változatlanul magas a munkanélküliség. A már említett Brexit kockázatáról nem is beszélve. Az ügyvezető igazgató szerint Magyarországnak a két fő irányvonal, az EKB és a FED meghatározó monetáris politikájához kell ügyesen igazodnia.

A Fitch Ratings közelmúltban meghozott, a magyar adósságállomány befektetésre ajánlott kategóriába sorolásával kapcsolatban Virág Barnabás úgy véli, a döntés az MNB-t igazolja. A jegybank már korábban, folyamatosan igyekezett felhívni a figyelmet arra, hogy a gazdaság fundamentális helyzete - az adósságállomány alakulása, a finanszírozás, a növekedési kilátások - arra utaltak, hogy a felminősítésre érettek vagyunk. Az első fecskeként érkező Fitch-döntést az MNB üdvözli is. A hitelminősítő - amely kiemelten a magyar gazdaság sérülékenységének csökkenésével indokolta a jobb osztályzatba sorolást - külön kiemelte az elért eredményekben a forintosítás és az önfinanszírozási program szerepét, amelyek az MNB tevékenységét igazolják - húzta alá Virág Barnabás.

A Fitch felminősítése nem váltott ki heves piaci reakciókat, mert azt már korábban megelőlegezte a piac, ugyanakkor ez a lépés komoly jel lehet egy lendületesebb befektetési időszak kezdetéhez. Fontos lenne tehát, hogy belátható időn beül még egy hitelminősítő tegye le voksát a magyar adósminősítés feljavítása mellett. A többek által megerősített alacsonyabb kockázat ugyanis sokak számára kecsegtethet jobb befektetési kilátásokkal.

Azon, hogy a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint az idei első negyed évben 9,6 százalékkal csökkentek a beruházások, valamint a bruttó hazai termék (GDP) csupán 0,8 százalékkal bővült, a jegybanki vezető nem lepődött meg. Még annak ellenére sem, hogy a Magyar Nemzeti Bank egész évre szóló, 2,8 százalékos növekedési előrejelzésével jelenleg ugyancsak optimisták a piacon. Virág Barnabás szerint arra is számítani lehetett, hogy az érintett hónapokban visszaestek az uniós források. Csupán azt nem lehetett reálisan megbecsülni, hogy pontosan mekkora és milyen ütemű apadás következik be a fontosabb mutatókban.

Az ügyvezető igazgató úgy tartja, idén a lakáspiacon várható jelentősebb beruházási-bővülés, ami az év utolsó harmadában érhet be. A bankszektor hitelezési aktivitásában pedig a nagyobb növekedés az év második felében jöhet. A cél alapvetően a kis- és közepes vállalkozói hitelezésben, éves viszonylatban, a mintegy tízszázalékos növekedés elérése, amelynek teljesítése érdekében már elindult a verseny, főként az ügyfelek megszerzéséért. Mostanság a nyomott kamatkörnyezet a vállalkozói ügyfeleknek kedvez. Minden egy százalékpontos jegybanki kamatcsökkentés akár húsz-harmincmilliárd forinttal csökkentheti a bankrendszer jövedelmezőségét - jelezte Virág Barnabás. Hozzátéve: amennyiben egy bank jövedelmező szeretne lenni, a hitelaktivitását  és a költségstruktúráját is kívánatos átalakítania.

A lakáspiaci aktivitás és a kis- és közepes vállalkozói hitelezés felfutása mellett kiemelten fontos még a gazdasági növekedés szempontjából az uniós források érkezésének ütemezése - hívta fel a figyelmet a jegybanki vezető. Az új ciklusból az év első harmadában nagyon visszafogottan jöttek a pénzek, a további összegek megérkezéséhez pedig komoly munka kell.

A Magyar Nemzeti Bank részéről korábban hangsúlyozott unortodox gazdaságpolitikai vonalról, illetve annak jelentősen átalakuló elemeiről, az önfinanszírozó programról és növekedési hitelprogramról szólva Virág Barnabás kiemelte: a jegybankból kiáramló pénzeket korábban el tudták terelni az állampapírpiac irányába, ahol a kereskedelmi bankok sokáig aktív szereplők voltak. Már azonban ez az aktivitás alább hagyott, ezért döntöttek a kivezetés mellett. A program azonban nem ért véget, amelynek részleteiről az MNB az Európai Központi Bankkal folyamatosan konzultál.

Ami a növekedési hitelprogram kifutását illeti, a jegybanki vezető megjegyezte: erre az évre a kis- és közepes vállalkozások még hatszáz milliárd forintra számíthatnak. A cél, hogy középtávon már abszolút piaci alapon alakuljanak ki a vállalati hitelezés feltételei, amelyhez a bankok számára jelentős segítség lehet a vállalati hitelinformációs rendszer elindítása.

A műsor együttműködő partnere a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány.