Az Európai Központi Bank év végéig még biztos kivár, a japán jegybank még legalább két évig nem szigorít, és egyelőre nem lépnek a szigorítás útjára a skandináv jegybankok sem, mint ahogy a svájci monetáris politika is ultralaza. Egyelőre a Magyar Nemzeti Bank sem nyúlt a nem hagyományos monetáris eszközeihez, és tartja a 0,9 százalékos alaprátáját is. Egyre fogy azonban azoknak a központi bankoknak a száma, amelyek így vagy úgy, de ne léptek volna a monetáris szigorítás útjára. Az amerikai FED már több éve, fokozatosan emeli a kamatpályát, csütörtökön a Bank of England szigorított 0,5-ről 0,75 százalékra, de szintén 25 bázispontot emelt a cseh jegybank is, 1,25 százalékra emelve a rátát. Főleg a csehek ütemes kamatemelése az érdekes, mert a válság éveiben szinte 0 közelébe, 0,05 százalékra vitték le az alapkamatot, sőt, egy ideig árfolyamgátat is emeltek, hogy megakadályozzák a cseh korona túlzott erősödését az euróval szemben.

’A válság azonban 10 éve volt, és közben a gazdasági növekedés mértéke, illetve az újra előkerülő infláció is indokolja a kamatemeléseket. A csehek úgy gondolják, hogy a kamatemelés azért is szükséges, hogy egy újabb recesszió esetén legyen honnan kamatot csökkenteni” – magyarázta a Reggeli Monitorban a csehek motivációját Turai Ádám, az ING treasury értékesítési vezetője. A szakértő szerint a Magyar Nemzeti Bank egyelőre inkább monetáris présbe kerülhet, nemcsak a forint gyengülése, hanem az egyre izmosabb infláció miatt is. A hazai jegybanknak gondolnia kell arra is lassan, hogy a fejlettebb gazdaságok kamatemelései miatt kevésbé lehet kelendő a magyar állampapír. Emiatt sem ártana legalább az, hogy egy monetáris szigorítási tervvel rukkoljanak elő.

Az adásban szóba került a réz világpiaci árának emelkedése is, ami egy jelentősebb chilei bányasztrájk miatt indult el felfelé. Az interjú érintette az amerikai-kínai kereskedelmi háború újabb fejezeteit is. Itt hallgathatja meg a teljes beszélgetést.