Az esemény célja továbbra is az, hogy egyetlen intenzív nap alatt azonnal használható praktikus tudást adjon, ami megalapozhatja a sikeres utódlás folyamatát. Gyakorlott tanácsadók, kutatók, a téma szakértői segítenek eligazodni a generációváltás labirintusában. Az alapító és átvevő együtt készülhet fel a generációváltás szervezetfejlesztési, üzleti, kommunikációs és érzelmi kihívásaira, a már sikeres generációváltó cégek tapasztalataiból tanulva.
Ami változatlan: a praktikus és interaktív megközelítés. De sok újdonsággal is készülnek a szervezők. Délelőtt a bevezető előadásokat követően külön-külön kerekasztalban szerepelnek a különböző generációk. Egyeduralkodók, tábornokok és nagykövetek – kulcsszerepben az alapítók. Az első bevetéstől a parancsnoki hídig. Fókuszban az új generáció. Milyen változást jelent az új vezető belépése a szervezetbe?
Generációváltás belülről: NextGen kerekasztal. Hogyan élik meg a generációváltás folyamatát a reménybeli átvevők? Emellett új, izgalmas és tanulságokban gazdag utódlási történetekkel is készülnek a szervezők. Délután pedig a jövő olyan kulcsterületeit járják körbe, amelyek kihívást jelenthetnek a családi vállalkozások életében. A brandépítéstől, a marketingen,a digitalizáción át az employer brandingig.
Velük találkozhatnak a konferencián:
Heimann Zoltán, és Ifj. Heimann Zoltán – Heimann családi birtok. Heimann Zoltán és felesége, Ágnes sikeres közgazdász karriert maguk mögött hagyva fordultak ismét a szőlő és a bor felé, s építették újra a családi vagyont. Tíz éve teljesen Szekszárdra költöztek, és minden erejükkel a borászatra koncentrálnak. Nagyobbik fiuk, Zoltán szőlész-borász tanulmányait Geisenheimben, Montpellier-ben és Udinében végezte. Hat év világlátás után most a birtok igazgatásának kihívásait és sokrétűségét tanulja nap mint nap.„Hogy Zoltán fiamat sikerült úgy motiválni, hogy borásznak akarjon tanulni, az nem volt egyszerű. Végül mégis ezt választotta, és a saját döntése volt.” „Múltkor beszélgettünk a feleségemmel, hogy nem kezdtük-e el túl korán, 30 évesen ezt a nagy terhet rárakni a fiúnk vállára. Közel két éve ő a főborász, és öccsével komoly tulajdonrészt is kaptak. De apám 30 évesen lett tsz-elnök, a gazdák választották. Én 31 évesen a Béres vezérigazgatója. Mikor adnánk meg neki a lehetőséget, ha nem most?”
Tóth Péter – Lipóti pékség. Tóth Péter egy kis pékséggel kezdte, csak a környékbeli boltoknak szállított. Mára felépített egy hárommilliárdos franchise-hálózatot, és termékei majd mindenhol kaphatók Magyarországon. Pár éve kitűzte azt a cél, hogy amikor 50 éves lesz, már nem akar részt venni a napi munkában. Már elérte ezt is, 7-8 megbízható embere viszi az operatív ügyeket. A névjegyén az áll, hogy tulajdonos. Sokan irigylik, amiért mindhárom fia a vállalkozásban dolgozik. Fontos a szerencse, mondja, de mindjárt hozzáteszi, sokat kell tenni azért, hogy a szerencse úgy is alakuljon. 2008-ban, amikor jött a válság, azt mondta a fiainak: azt csináltok majd az életben, amit akartok, de most, hogy nincs már katonaság, egy évet mindegyikőtök velem dolgozik. A reggeli kávétól az esti bizottsági ülésig mentek vele mindenhova, hogy gyakorlati tudást szerezzenek. És az egy év letelte után mindegyik maradt a cégben. „Megszerettettem velük a dolgot” – mondja büszkén.
ifj. Martos Péter – Reklámajándék.hu. Korán eldöntötte, hogy vállalkozó lesz, a maga ura, de egészen a gimnázium végéig nem volt egyértelmű, hogy csatlakozik a családi céghez. Akkor azonban megszületett a közös döntés,egyetemet és szakirányt már ezek alapján választott. Bécsben járt egyetemre, dolgozott kint egy évet egy szoftverfejlesztő cégnél, majd 2017-ben csatlakozott a családi céghez. A kilenc évet felölelő utódlási folyamat harmadik évében járnak. Az első három évben operatívan dolgozott a húgával együtt a cégben. Mindketten az értékesítésen kezdtek, ma már marketinggel, export webshopos értékesítéssel foglalkozik. A következő hároméves időszakban már bizonyos döntéseket átvesznek, ez lesz az átadási folyamat közepe. A hatodik évtől kezdődően már hárman lesznek az ügyvezetők, a húga, annak vőlegénye és ő. Édesapjuk pedig tanácsadó szerepben fog működni, majd a kilencedik évben a tervek szerint már teljesen visszavonul.
Schiller Márk – Schiller Autócsalád. Autó volt a jele már óvodában is. Amikor kérdezték tőle, hogy mi szeretne lenni, ha majd nagy lesz azt mondta, én bizony apukámmal és nagypapámmal fogok dolgozni. Ez így is lett. Bár más iparágakba is belekóstolt, de 2016 őszétől kezdődően már teljes állásban a Schiller cégcsoportnál dolgozik. Jelenleg ő a cégcsoport marketing vezetője és tudatosan készül arra, hogy egyszer majd ő vezeti az immár harmadik generációs családi céget. „Ha stratégiai döntésekről van szó, mindig hárman ülünk ott apámmal és a nagypapával.” 2020 közepétől egy új telephelyre költözünk, ami az ország egyik legnagyobb autókereskedelmi centruma lesz, 25 ezer négyzetméteren, Újpesten. „Ez egy gigászi projekt, ami azért elviszi a fókuszt, csak utána kezdünk hivatalosan a családon belüli szerepekkel, alkotmánnyal foglalkozni. Ezt én ambícionálom leginkább, hogy ezt rakjuk rendbe.”
Boross Dávid – Oázis kertészet. Miközben a dísznövényekkel kereskedő kisvállalkozás a magyar piac meghatározó szereplőjévé vált, eltelt negyedszázad, és tudatosan fel kellett készülni a generációváltásra is.Boross Dávid már a második generáció képviselője, a cég teljes irányítása váratlanul, de nem készületlenül érte. A család ugyanis már jó előre felkészült a generációváltásra, a hosszú ideje a cégben dolgozó Dávid egyre több területet vett át édesapjától. Majd az elhunyt alapítót ő követte az ügyvezetői székben. Két testvére is a cégben dolgozik. A Boross család nemcsak a kertészeti piacon előzte meg korát Magyarországon, hanem abban az előrelátásban is, amely hosszú időre rögzíti a családtagok közötti vagyoni, gazdasági, vállalkozás működtetési viszonyokat egy családi alkotmányban. Sok magyar családi vállalkozás alapítói most szembesülnek ezzel a problémával. Nem kell feltalálniuk a meleg vizet, hiszen Boross Dávid szerint az ilyen családi alkotmányoknak nagy hagyományuk van a fejlett országokban, és ennek a területnek is megvannak a szakemberei.
Kling Szandra – Kling Kft. A dédpapa kovácsműhelye mára egy több milliárd forintos forgalmú középvállalattá nőtt, és immár a negyedik generáció készül a vezetői székbe. Kling Szandra több területen kipróbálta magát, volt profi vízilabdás is, de végül öt éve csatlakozott a családi céghez. Ma stratégiai igazgató, de az első időszak neki sem volt könnyű, mert az alkalmazottak csak a „főnöklányát” látták benne. Eltartott egy ideig, míg munkatársként, majd főnökként is elfogadták. Nehezebb beállni a családi cégbe, mint más helyen karriert csinálni – mondja. „Még tanulom a vezetői létet – mondja, hozzátéve, hogy célja átlátni a cég egészének a működését. „A nagy döntéseket azonban mindig közösen hozzuk az asztalnál!”
Fülöp Szabolcs – Trans-Sped. Javában zajlik és egyre több kézzelfogható eredményt hoz a generációváltás Magyarország egyik legjelentősebb logisztikai vállalkozásának számító Trans-Sped cégcsoportnál. Semmi nem indokolja az ad hoc megoldásokat, ezért náluk a generációváltás is óvatos, megtervezett, rendezett, és csendes. A „fiúk”, akik már meglett férfiak, hiszen Szabolcs 36, Levente pedig 32 éves, évek óta a cégben dolgoznak. Betanításuk, képbe és helyzetbe hozásuk a cégalapító apa napi feladata. Az utca persze nem egyirányú: miközben az új generáció tapasztalatot, kapcsolatrendszert, gyakorlati tudást kap, egy friss, új szemléletű tudás birtokában nagyon sokat ad is. Szabolcs a Corvinus Egyetemen szerzett diplomát. Közgazdászként végzett, vezetés-szervezés szakirányon. Mielőtt a családi cég mellett kötelezte volna el magát, stratégiai tanácsadással, projektmenedzsmenttel, vállalati átszervezésekkel, fejlesztésekkel, beruházásokkal foglalkozott.
Macher Márta – Macher Zrt.A Macher Kft. ma már zártkörű részvénytársaság. Kisvállalkozásként, egy családi házban kezdte meg működését 1991-ben három fővel. Macher Endre és felesége, Márta a rendszerváltást követően állás nélkül maradt. Egy rokonuk segített elindulniuk, egy családi házat biztosított alaptőkeként a családi vállalkozáshoz. Bérmunkával kezdtek, egyetlen saját eszköz vagy berendezés nélkül, és mára egy több mint 100 embert foglalkoztató milliárdos bevételű középvállalkozássá váltak. Tavaly, egyetlen kizárólag magyar tulajdonú kkv-ként csatlakoztak az Ipar 4.0 Mintagyárak közé. Macher Márta szerint az utódlás területén a legfontosabb, hogy miképpen lehet kialakítani kreatív és konstruktív együttműködést az átadó és átvevő generáció vezetői között.
Friss információk és a jelentkezéssel kapcsolatos információkat itt találnak : www.utodlasrafelkeszulni.hu
