Volt olyan, hogy a világpiaci jegyzésárak 3 százalékkal emelkedtek, hogy aztán 2 százalékos mínuszba menjenek át, mindez a hullámzás akár félórán belül. Pedig a régi idők kereskedési iskolája szerint akkora feszültség halmozódott fel a Közel-Keleten, hogy a kőolaj árának folyamatosan emelkednie kellene, de tudjuk jól, hogy úgy általában, a piac most rendkívüli túlkínálattól szenved.
Pedig, ahogy említettem, az áremelkedésre lenne bőven ok. Egy szaúdi tábornok például bejelentette, hogy országa kész szárazföldi csapatokat küldeni Szíriába az Iszlám Állam elleni harcba, ha az Egyesült Államok vezette háborús koalíció ilyen döntést hoz. Aztán az orosz védelmi minisztérium szóvivője – már-már tragikomikus módon – titkos szíriai katonai beavatkozás előkészületeivel vádolta meg Törökországot. Sőt, a törököket felszólították, hogy tartsák tiszteletben Szíria függetlenségét.
Mindezt úgy, hogy közben hónapok óta intenzív bombázásokkal segítik az oroszok a szíriai kormányerőket, és legújabban már a szárazföldi harcokba is beavatkoznak, ha máshogy nem, hát új tankok átadásával, és tanácsadókkal. Miután a Svájcban elkezdett szíriai béketárgyalások megszakadtak, egyelőre nehéz mit kezdeni azzal az információval is, hogy egy londoni konferencián több mint 10 milliárd dollárt ajánlottak fel a résztvevők szíriai menekültválság kezelésére. A török államfő egyelőre annyival intézte el a kérdést, hogy felszólította Oroszországot, hogy hagyja abba Szíria bombázását, mert akkor talán alábbhagy a menekültek Törökországba áramlása.
Nagy Károly jegyzete
