A személyiségi jogok védelme a magánszféra érdekeit hivatott óvni. Fontos tudni, hogy a személyiségi jogaink védelméről szóló rendelkezések nem merülnek ki a Ptk. által történő szabályozásában, hanem az Alaptörvény, számtalan törvény és alacsonyabb szintű jogszabály és több nemzetközi egyezmény is született e tárgyban.
A törvény deklarálja a személyiségi jogok általános védettségét, és a továbbiakban azokat a személyiségi jogokat sorolja fel példálódzó jelleggel, amelyekre önálló normatív szabályokat akar megállapítani. A szabályozás módszere, hogy főként azokat a magatartásokat sorolja fel a törvény, amelyeket e körben tilt.
A törvény nem mondja ki
Nadray Katalin ügyvéd-szakjogász szerint említésre méltó, hogy a törvény önállóan szabályozza a közéleti szereplők személyiségi jogainak védelmét. E körben az általános szabályokhoz képest megengedőbb a törvény, amikor kimondja, hogy a közéleti szereplő személyiségi jogait a „közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása méltányolható közérdekből, szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja.”
| Paragrafus a Monitor Délutánban Folytatódik az új Polgári törvénykönyv fontos változásait bemutató sorozat. Dr. Nadray Katalin ügyvéd-szakjogásszal minden csütörtökön 16.00-16.30 között Érczfalvi András beszélget. |
A szakember szerint nem lesz könnyű ennek a szabálynak a gyakorlatban történő alkalmazása, annál is inkább, mert a törvény nem határozza meg, ki minősül közéleti szereplőnek. Egyértelmű, hogy a politikai szereplés beletartozik, de hivatkozhat- e a korlátozásra bárki pl. egy kiemelt gazdasági szereplő, vagy egy népszerű médiaszemélyiség esetében?
A joggyakorlatra vár annak a kimunkálása is, hogy meghúzza a határt a törvényileg megengedett „szabad vitatás”, és a tiltott „emberi méltóság sérelme” között. Vélhetően nagy jelentősége lesz majd a közlés módjának.
A know-howról
Érdemes külön szólni a gazdasági életben nagy jelentőséggel bíró üzleti titok, és know-how (védett ismeret) védelmi rendszeréről. Leggyakrabban a gondot az okozza, hogy ezek a tények, ismeretek önálló jogi védelemben nem részesülnek – ellentétben a szabadalmi vagy védjegy védelemmel- ezért nehezen bizonyítható ezen ismeretek köre, védettsége, vagyoni értéke.
"Ugyanakkor tudjuk, hogy az üzleti életben a vállalkozók versenyében ezeknek a titkoknak a megőrzése kiemelt érdek" - mondja a szakember. Mindenekelőtt fontos tudni, hogy a vállalkozás gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó minden nem közismert tény, tájékoztatás adat üzleti titoknak minősül, amennyiben a titokgazda a titok megőrzésére a tőle elvárható intézkedéseket megtette. Ennél magasabb a követelmény a know-how-val szemben: itt előírja a törvény, hogy azt azonosítható módon rögzíteni kell, és kizárólag a vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági és szervezési ismeretek tartozhatnak e körbe.
"Javasoljuk, hogy az érintett vállalkozás az üzleti titok körét egyértelműen határozza meg, alkalmazottaival és partnereivel ismertesse, nem elegendő általában az üzleti titokra hivatkozni" - tette hozzá Nadray Katalin.
Hasznos, ha a know-how lényegét minden esetben írásban rögzítik, esetleg egy kívülálló személynél (ügyvéd, közjegyző) letétbe helyezik, mert egy esetleges jogsértés esetén a jogosultnak kell igazolnia, hogy ő volt az ismeretek tulajdonosa. Ugyanakkor tudni kell azt is, hogy az un. visszafejtés nem tiltott, azaz ha valaki egy jogszerűen megszerzett termék vagy szolgáltatás vizsgálatával jut a know-how-hoz hasonló eredményre, azzal szemben a jogsértést nem lehet megállapítani. A bizonyítást segíti, ha a letétben lévő írásbeli dokumentációval tudjuk igazolni a jogosultságot, mert ebben az esetben a jogsértő félnek kell bizonyítania azt, hogy ő jogszerű vizsgálattal jutott a know-how-val egyező eredményre.
Egy külön kategória: a goodwill
Különös kategóriát alkot az üzleti titok és a know-how peremén a goodwill fogalma, amely leginkább a ma használatos „brand”- be tartozik, pl. a név, márkanév, megjelenés, speciális tudás. Ez utóbbi nem üzleti titok, nem minősíthető know-how-nak, de vagyon értékkel rendelkezik. Goodwill sérelem esetén is igénybe lehet venni a személyiségvédelemi eszközöket, köztük a Ptk.-ba újonnan bevezetett sérelemdíj követelését. Ezzel együtt tudni kell, hogy az üzleti jellegű sérelmek versenyjogi szankciórendszere tágabb, gyorsabb intézkedést tesz lehetővé. Reméljük, hogy a Ptk.-val összefüggő jogharmonizáció megteremti a versenyjogban is a sérelemdíj követelhetőségét.
Az új Ptk.-t bemutató sorozatunk első részét itt, második részét pedig találja meg.
A szakértővel készült teljes interjút itt hallgathatja meg:
- Interjú Nadray Katalinnal
