Az ING arra számít, hogy a magyar gazdaság a következő hónapokban valamelyest veszíthet növekedési lendületéből a magyar gazdaság. Virovácz Péter szerint furcsa ilyet mondani, de azért gyűlnek a felhők a magyar, a német és az euróövezeti gazdaság feje felett. Ez főleg a január-februári adatokból látszik. Németország például a válság óta a legrosszabb évkezdetet produkálta, ami a ZEW-hangulatindexen is látszik. 2012 óta a legrosszabb adat jött ki, jelenleg több a pesszimista, mint az optimista cégvezető a következő hónapokat illetően.

A kormány 4,3 és az MNB 4,2 százalékos GDP-növekedési várakozásaival szemben az ING idén 3,9 százalék körüli gazdasági bővüléssel számol idén. Virovácz Péter vezető elemző szerint az első két hónap kisebb megtorpanása azért jól jelzi, hogy az év kezdettel nincs minden rendben. Mind az Egyesült Államok és a Kína közötti kereskedelmi háború réme, mind a szíriai harci helyzet esetleges fokozódása jelentős kihatással lehet a világgazdasági növekedésre, ezzel együtt pedig az európai, így a magyar gazdaság helyzetére is. A feszültebb helyzetből – befektetési szempontból – talán a kelet-közép-európai országok profitálhatnak, ha a befektetők úgymond a biztonságosabb országokat keresik.

A választások utáni gazdasági politika

Nincs csodavárás a kormánytól. Ha az elmúlt 8 év gazdaságpolitikája folytatódik a következő 4 évben is, az a külföldi, piaci befektetők szempontjából megfelelő lehet. A Fidesz-KDNP kétharmados választási győzelme okozhat némi bizonytalanságot külföldi szemszögből, hogy egyik napról a másikra a kormány bevezet-e egy új adónemet, vagy szabályozást, esetleg megszűntet néhányat. A félelem attól van, hogy ez korlátozhatja esetleg a versenyt – magyarázta az ING vezető elemzője. Virovácz Péter azt mondta, hogy a feldolgozóipar mindig kimaradt a változásokból, egész egyszerűen azért, mert egy Mercedes, egy Audi, vagy éppen egy Richter cégmonstrummal szemben nehezebb helyzetbe hozni más vállalkozókat. Más tészta azonban a kiskereskedelmi és szolgáltatói szektor, ahol időről-időre erre kísérlet történik.

Példaként említette Virovácz Péter, hogy két évvel ezelőtt négyzetméterhez szerették volna kötni az alkalmazottak számát. Azóta azonban, sokat változott a munkaerőpiac. Munkaerőhiány van. „Remélhetőleg itt marad minden a régiben, illetve esetleg tényleg meglépik a beígért adócsökkentéseket” – fogalmazta meg a piac várakozásait az ING vezető elemzője. Virovácz Péter szerint a jelenlegi adórendszer további egyszerűsítésére lenne szükség, mert még mindig túl sok, és túl változatos teher van a vállalkozásokon.

Virovácz Péter azt is mondta, hogy hatékonyság szempontjából jobb lenne, ha kevesebb cég lenne Magyarországon, és beindulnának a céges felvásárlások. A piacukat így tudnák bővíteni a vállalatok. Az adóék, vagyis a foglalkoztatás teljes költsége még mindig magas Magyarországon, ez segíthet abban, hogy a cégek termelékenyebbek legyenek, és magasabb fizetést tudjanak adni a munkavállalóiknak.

27 százalékos ÁFA – magas vagy sem?

Elméletileg mindenki fizeti, de a magas kulcs Virovácz Péter szerint még mindig adóelkerülésre ösztönzi a vállalkozások egy részét. Az ING vezető elemzője szerint nem véletlen, hogy a Kormány bizonyos területeken 5 illetve 18 százalékra csökkentette a forgalmi adó mértékét. Így például a sertéságazatban az a furcsa helyzet állt elő, hogy alacsonyabb adókulcs mellett több lett az Áfából származó bevétel. Fehéredett a gazdaság.

Egyes tanulmányok szerint a 25 százalékos ÁFA-kulcs lenne megfelelő a magyar gazdaság számára. Virovácz Péter azt mondta, hogy vagy forgalmi adót vagy járulékokat csökkenthet a kormány, egyszerre a kettőt nem, mert nem bírná el a magyar költségvetést. Az ING vezető elemzője szerint a járulékcsökkentés kevesebb bevételkieséssel járna a büdzsé számára.

További munkáltatói járulékcsökkentésre lenne szükség

A szakértő arról is beszélt, hogy ugyan van egy 6 éves bérmegállapodás a vállalati szféra és a Kormány között, amely folyamatos járulékcsökkentésről szól, de lehet, hogy a munkaerő-hiány és az erőteljes béremelési nyomás miatt ennek felülvizsgálatára lenne szükség. Ha folyamatosan évi 10 százalék körüli béremelési kényszer van, azt járulékcsökkentés nélkül aligha bírják majd a vállalkozások.

EU-s források és költségvetés

Az uniós programok előfinanszírozása egyelőre 300 milliárd forint lyukat ütött a magyar költségvetésben. 2019-re, 2020-ra viszont bejöhetnek ezek a pénzek, ezért ekkor lesz lehetőség adócsökkentésre. Nincs veszélyben a 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánycél. A Kormány az elmúlt időszakban mindig óvatosan tervezte a költségvetést. Az ING vezető elemzője szerint ez a folyamatosan bővülő foglalkoztatásnak, az emelkedő béreknek és a fehéredő gazdaságból származó többlet adóbevételeknek köszönhető.

Ha a feketegazdaságot további 5 százalékkal lehetne csökkenteni, az további 2000 milliárd forint pluszforrást jelenthet a magyar gazdaságnak. Az online számlázás terjedése és bevezetése a nyomon követhetőséget erősíti, ez pedig további adóbevétel emelkedéssel járhat. Alacsonyabb adókulcsokkal és az ellenőrizhetőség erősítésével javulhat az adózási fegyelem.

Régiós gazdasági verseny

Hiába hasonlítjuk össze magunkat az Európai Uniós átlaggal, nemcsak Románia, hanem a 4-4,5 százalékkal bővülő Csehország is elhúzóban van mellettünk. Emiatt a 4 százalékos magyar gazdasági növekedés sem elegendő. További átalakításokról kell a szakértő miatt dönteni a magyar gazdaságban. Virovácz Péter úgy látja, hogy a munkaerőpiacon sokat már nem tud nyerni Magyarország versenyképességi szempontból. Beruházás, technológiai fejlesztés és kutatás-fejlesztés terén kellene előrelépnie a magyar vállalatoknak, és nemcsak a nagyobb cégeknek, hanem az állami vállalatoknál is. Ezzel lehetne erősíteni a potenciális gazdasági növekedést. Jelen pillanatban 67-68 százalékon állhat a magyar egy főre jutó GDP az Európai Unió átlagához képest. Az utóbbi években itthon ebben a tekintetben stagnálás volt megfigyelhető, míg Románia és kiváltképp Csehország 5 százalékpontot javított a helyzetén.

Hitelezési boom

A Magyar Nemzeti Bank szerint a következő 10 évre jelentős hitelezési bővülés várható. Kétszámjegyű hitelbővülés, duplázódó hitelállomány várható a jegybank szerint 2030-ig. Akár évi 10-15 százalékos, fenntartható hitelezés is megvalósulhat. Főleg a vállalati hitelezés felfutása várható, mert például a magyar építőipari cégek az osztrákokkal összehasonlítva, még mindig nem eléggé hatékonyak. Forinterősödést vár az ING vezető elemzője, aki idén 305-ös, jövőre pedig akár 300 Ft alatti euró-árfolyamot is elképzelhetőnek tart. Virovácz Péterrel, az ING vezető elemzőjével Szajlai Csaba beszélgetett a Trend FM, A Nap Vendége műsorában. Itt hallgathatja meg a teljes beszélgetést.

A műsor és a cikk a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány támogatásával készült.