Már nem csak az alacsonyabb jövedelműeknél szembetűnő a béremelkedés mértéke - mondta el a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke a Trend FM, A Nap Vendége című műsorában. Szalai Piroska szerint bár tavaly a 15 százalékos minimálbér és a 25 százalékos garantált bérminimum emelkedés húzta az átlag kereseteket, idén a magasabb jövedelemszinteken is szembetűnő lesz a változás. A magyar bérdinamika a közép-kelet európai régió országaival összhangban, jócskán meghaladja az eurózóna növekedését. A magyar fizetések reálértéken is 10 százalékkal erősödtek tavaly, ami egyszersmind azt is jelenti, hogy tovább szűkült az olló a nyugat-európai és a magyarországi bérek között. Sőt, Szalai Piroska úgy látja, hogy az OECD előrejelzése alapján a 32 vizsgált ország közül a kontinensen, Magyarországon lehet a leggyorsabb a bérdinamika 2018-ban. A legtöbbet még mindig a magas szakképzettséget igénylő informatikai szektorokban lehet zsebre tenni, de feltűnő volt tavaly például a turisztikai szektor béremelkedése is. A külföldön dolgozó, esetleg ingázó munkaerőt egyre nagyobb számban szólítja hazai az építőipar és más ipari szektorok. Bár a versenyszféra fedi le a magyar munkaerőpiac háromnegyedét, fontos szempont az is, hogy az állami szféra, az oktatás, az egészségügy, illetve a szociális- és közigazgatási szféra is tartani tudja a lépést a bérdinamikával.

A foglalkoztatásban Csehország lehet a mérce

A béremelkedés mellett tavaly a másik fontos munka-erőpiaci hatás a munkanélküliség négy százalék alá csökkenése volt - tette hozzá Szalai Piroska. Idén februárban csaknem négy és fél millióan dolgoztak hazánkban, míg a Magyarországhoz csaknem hasonló lélekszámú Csehországban öt millióan. A különbség oka az lehet, hogy a rendszerváltás után a cseheknél nem ugrott meg olyan nagymértékben a munkanélküliség, mint nálunk. Csehország 2004 és 2008 között hagyta le Magyarországot a foglalkoztatottak számában. Azóta viszont folyamatosan közelítünk hozzájuk. Ha az aktivitási rátát nézzük, akkor a Kádár-rendszer utolsó éveihez hasonló magas mutatót láthatunk idehaza. Bár akkor néhány százezerrel többen dolgoztak Magyarországon, ennek elsősorban az volt az oka, hogy akkor még nagyobb volt az ország lélekszáma. A szakember szerint vannak még tartalékok a hazai munkaerőpiacon, sok, jelenleg inaktív embernek lehetne még munkát adni.

A start up piac lehet a fiatalok egyik fő foglalkoztatója

Egyre nagyobb az igény az új technológiákra, az innovatív ötletekre a hazai cégek irányából is – osztotta meg gondolatait Szalai Piroska. Az idén 25 éves Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány a fővárossal együttműködve segíti a hazai start up-okat üzleti kapcsolatok kialakításában, emellett oktatják a kezdő cégvezetőket a nagyközönség előtti bemutatkozás és ötletprezentálás szempontjából is. A szakember szerint egyre több ágazat érdeklődik az innovatív megoldások iránt: míg néhány éve egyértelműen az okos városokhoz köthető projektek keresték a start up-okat, ma már a mobilitás, az elektromobilitás és az egészségügy témájában is nagy az érdeklődés a fiatal vállalkozók ötletei iránt. Magyarországon ehhez nagymértékben hozzájárult a tavaly létrehozott Egységes Egészségügyi Tér, amely lehetővé tette rengeteg egészségügyi adat felhőben való tárolását. A Magyarországon működő multinacionális cégeknek egyenesen üzleti érdekük, hogy figyeljenek az új start up-okra, sokszor már csak az új ötletért is fizetnek a cégek - tette hozzá Szalai Piroska. Az ötletek megvalósításához a finanszírozási hátteret a Széchenyi Tőkealap és a Hiventures Kockázati Tőkealap biztosítja. Szalai Piroska szerint a magyarországi start up csapatok jellemzően tíz fő alatti létszámmal dolgoznak, a nemzetközi piacra lépő vállalkozások is megmaradnak a mikro-és a kisvállalkozás közötti határon. A munkahelyteremtés mellett is fontosabb azonban, hogy a start up-ok egy pozitív és innovatív vállalkozói kultúrát, egy teljesen új légkört teremtenek meg a magyar munkaerőpiacon.

Itt hallgathatja meg a teljes beszélgetést.

A műsor és a cikk a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány támogatásával készült.