Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump július 6-án élesítette az amerikai importvámokat Kínával szemben, először 34 milliárd dollár értékben. Ezzel csúcsosodott ki egy már hetek óta húzódó nagy gazdaságpolitikai bizonytalanság. A kereskedelmi háború indirekt módon, a feltörekvő piacokról való dollárkivonás pedig direkt módon okozta a feltörekvő piaci devizák gyengülését- mondta el az OTP Treasury deviza opciós kereskedője.

Kelemen Máté szerint az egész feltörekvő piaci árfolyammozgást kezdetben általános világpiaci folyamatok, és főként a trade war miatti bizonytalanságok okozták. Ezt követően a kelet-közép európai hedge foundok egyre rosszabb hozamokat értek el a régióban, zárták pozícióikat, dollárt vontak ki a régióból, ami egyenes úton vezetett a lengyel zloty, a cseh korona és a magyar forint gyengüléséhez. A befektetők pedig ország specifikusan kezdtek spekulálni a fizetőeszközökre, célkeresztjükbe a jegybankok várható intézkedései kerültek, illetve, hogy ki mekkora mértékben van kitéve a globális bizonytalanságoknak.

Nem meglepő tehát, hogy a feltörekvő piaci devizák nem ugyanakkora mértékben gyengültek, hiszen az egyes országok makrogazdasági paraméterei is eltérőek. Az egyik kalapba tartoznak az alacsony kamatszinttel és inflációval, nulla körüli folyó fizetési mérleggel rendelkező kelet-közép európai országok, szemben a negatív folyó fizetési mérleggel és hiperinflációval küzdő Törökországgal, Dél-Afrikával, vagy az azóta már recesszióba süllyedt Argentínával. Ezeket az országokat érthető módon sokkal jobban megviselte a dollárkivonás.

Berendezkedhetünk a 320 körüli euróra?

Valóban, egy ideig legalábbis, búcsút inthetünk a 305-315-ös forint-euró árfolyamnak- mondta el Kelemen Máté, a pénzügyminiszter nyilatkozatára utalva. Varga Mihály egy Világgazdaságnak adott interjúban arról beszélt, hogy az erősebb forint időszaka véget ért, és egy érzékenyebb időszak következik most. Kelemen Máté szerint a 330-as szint volt a kritikus pont a jegybank számára, annál tovább már nem engedték gyengülni a forintot. Viszont így is gyenge maradt az árfolyam, ami újabb problémákat vet fel.

 

 

„A jegybank unortodox kamatpolitikája miatt a spot és az opciós piac maradtak a piaci befektetőknek”- mondta el Kelemen Máté. Kevés felület maradt tehát a spekulációra, a jegybank folyamatos swap tendereivel az éven belüli kamatokat, IRS tendereivel pedig az öt-tíz éves hozamokat kontrollálja. Mivel a jegybank próbál minden eszközt a magyar piacon tartani, a forint maradt az egyike azon kevés eszköznek, amelyen keresztül a befektetők megjeleníthetik várakozásaikat a magyar gazdasággal kapcsolatban, és spekulálhatnak.

A gyenge forint hatásai vegyesek a magyar gazdaságra- folytatta az OTP elemzője. Mivel az ország, a vállalatok és a lakosság deviza adóssága is rekord alacsony szinten van, az államadósság szerkezetében, és a magyar hitelpiac szempontjából sem jelent nagy kockázatot a magas árfolyam. Az exportot kifejezetten segíti a gyenge deviza, viszont valamelyest erodálódik a folyó fizetési mérlegünk, és az importált infláció is nyomást gyakorolhat a magyar gazdaságra és így a jegybankra.

Kelemen Máté szerint a befektetőket és spekulánsokat most a jegybank várható intézkedései tartják lázban. Ha megugrik az infláció, a szigorítás útjára kell lépni, viszont az MNB szerint az sem biztos, hogy idén elérjük az év elején megfogalmazott három százalékos inflációs célt. Vagyis még mindig kiszámíthatatlan, hogy mit fog lépni a jegybank és mikor- hiába találgatja ezt elemzők egész sora.

A teljes beszélgetést itt hallgathatják meg. A riporter Szűcs Péter.