Az irodai, vagy gyári környezetben képződő adatok analizálása sokban megfelel az autópályákon végbemenő folyamatok elemzésének. „Az irodai folyamatoknál az egyes felhasználók számítógépén végbemenő adatáramlat hasonlít ahhoz, ahogy az utakon a kamerák gyűjtik az adatokat az adott közlekedési környezetről” – mondja Szőnyi Zoltán, a MOTIMENT Kft. üzletfejlesztési vezetője.

A munkahelyi elemzések azonban utóelemzések, még ha le is lehet belőlük vonni a jövőre vonatkozó előrejelzéseket is. Irodai környezetben a döntéshozóknak sem valós idejű információk kellenek.

„Az önvezető autózásban viszont kulcsfontosságú a valós idejű visszajelzés, az adott helyzetre adandó megfelelő és azonnali válaszhoz” – emeli ki a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) kommunikációs vezetője, Török Szabolcs.

Hozzáteszi: a technológia már adott, de még kérdéses, hogy az önvezető autó mikor tudja majd felváltani az ember által vezetett járművet. A NÚSZ a valós idejű közlekedési információk gyűjtésében már most is fontos szerepet játszik az ellenőrző kamerák révén, így előbb-utóbb az önvezető autózásban is lesz majd ilyen feladata.

Az önvezetés bizonyos részei jelenleg is működnek, a távolságtartó szenzorok figyelik az előttük lévő járművet, amihez adaptív tempomatként alkalmazkodnak. Éles helyzetekben azonban még az embernek kell dönteni. „Az utakon végbemenő folyamatok akár emberéleteket is befolyásolnak, az irodában viszont „csak” az üzletmenetet” – húzza alá Szőnyi Zoltán.

A méréstechnikusok az adatokat üzleti intelligencia módszerekkel elemzik, meglátják benne azokat a folyamatokat, amelyekkel érdemes és kell foglalkozni. A módszertan alapja, hogy elősegítse a digitalizációt. „Hőtérképekkel” lehet kiszűrni például, hogy egy adott emberi erőforrás a megfelelő feladatot látja-e el, vagy éppenséggel a feladat maga automatizálhatóvá válik-e.

„Az utakon is hasonló hőtérképeket lehet látni a forgalomfigyelési rendszerek révén. Az utak feletti táblákon megjelenő információk az aktuális forgalmi helyzetről szenzorok révén kerülnek be az irányító központba, de a kijelzőkre még emberi közreműködéssel jutnak el” – jegyzi meg Török Szabolcs.

„Irodai környezetben pedig megnézzük, hol érdemes beavatkozni, honnan érdemes a digitalizációt elindítani. Összességében a gépekkel szembeni elvárás, hogy pontosabbak legyenek, mint az ember” – mutat rá Szőnyi Zoltán.

A teljes adást itt hallgathatja meg: