Hol van az az arány infláció és GDP között, ami azt jelzi, hogy az adott ország gazdasága egészségesen működik? Heidrich Gábor elmondta, hogy ha egy átlagos gazdaságról beszélünk, ahol 1-2 százalékos az infláció, akkor egy ennél 1-2 százalékponttal magasabb GDP növekedés lehet a hasznos. Tehát egy 2 százalékos infláció mellett 4 százalékos GDP bővülésre van szükség, hogy azt lehessen mondani, hogy az adott gazdaság jól működik. Magyarország ehhez a felvázolt mintához hasonlóan teljesít. A hazai infláció a 3 százalékhoz közelít, viszont előre látható egyedi tételek következtében, időszakosan 3,5 százalékig is emelkedhet. Heidrich Gábor azonban leszögezte, hogy a jegybank és az elemzők is arra számítanak, hogy 2019 közepére az infláció visszaszáll és stabilizálódik a várt 3 százalékon. Ezekhez a számokhoz igazodik a GDP alakulása is, ami jelenleg 4,4 százalékos, de 2020-ra 3 százalékra fog lassulni. Heidrich Gábor szerint az infláció időszakos növekedését olyan egyedi tételek fogják előidézni, mint a maginfláción kívül ható energia- és élelmiszerárak.

Az olajár hatás

Heidrich Gábor elmondta, hogy korábban az inflációt mindig segítette az olajárak emelkedése. Az olajár az idén is emelkedett, és ha nem történik semmi rendkívüli a nemzetközi környezetben, akkor kijelenthetjük, hogy mind a két olajfajta esetében beállt egy 75-80 dollár körüli szintre. Ez valószínűleg a piaci szereplőknek is elfogadható tekintve, hogy nem csak értékesítők, hanem felhasználók is. Heidrich Gábor ennek ellenére úgy gondolja, hogy az olajár hatás el fog tűnni az inflációból.

Lassulhat a pénzromlás mértéke

Balatoni András, a jegybank igazgatója szerint a következő hónapokban lassulni fog a pénzromlás mértékének az üteme. Ennek a lassulásnak monetáris politikai okai lehetnek. A Magyar Nemzeti Bank gyakorlatilag megszüntette a magyar hozamgörbe hosszú végére ható hatásokat. Ezeknek a helyébe olyan új stimulánsokat állított, mint a kis- és középvállalkozásoknak szóló hitelprogram. Heidrich Gábor hozzátette, hogy azt is látni kell, hogy az MNB leállítja a jelzálogpiaci papírvásárlásokat és a bankoknak nyújtott kamatkockázati fedezeti ügyleteket is. Tehát arról van szó, hogy a hozamgörbe hosszú végén megszűnnek azok a hatások, melyek hol nagyobb, hol kisebb mértékben, de szinten tartották a magyar hozamszintet. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a belső hatások mellett külső okok is befolyással lesznek a hozamokra. Ilyen külső tényezők például az amerikai kamatemelések.

Felértékelődhet a forint?

Heidrich Gábor elmondta, hogy nagyon sok tényező hathat a forint felértékelődésére. Ilyen tényező például a fizetési mérleg stabil pozitív egyenlege. Tehát a feltételek adottak lennének az erősödéshez. Azonban fontos szem előtt tartani, hogy Magyarország egy fejlődő piacnak a résztvevője és az elmúlt időszakban ezek a piacok nehéz helyzetben vannak. Az üzletkötő ezért gondolja úgy, hogy a magyar deviza nem fog tovább gyengülni, viszont arra sem lát sok esélyt, hogy vissza találjon a 315-ös szintre.

Az interjút Heidrich Gábor, OTP treasury üzletkötővel Szűcs Péter készítette.