Konferencián értékelték a Zeneakadémián december 10-én, kedden „A tanulók képesség-kibontakoztatásának elősegítése a köznevelési intézményekben” című EFOP-projekt zenei területének eredményeit. A teljes projektet a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem konzorciuma dolgozta ki, és azon felhívásra született, amely a Nemzeti Alaptantervben meghatározott, művészettel nevelési és fejlesztési területekhez tartozó kompetenciák fejlesztésének, valamint a művészetoktatás módszertani fejlesztését célozza.

A hagyományon alapuló, de innovatív módszereket kidolgozó zenei nevelési programrész a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem vezetésével valósult meg.

„Sokkal fontosabb, hogy ki az énektanár Kisvárdán, mint hogy ki az Opera igazgatója. Mert a rossz igazgató azonnal megbukik, de a rossz tanár harminc éven át harminc évjáratból öli ki a zene szeretetét” – idézte Kodály Zoltán gondolatát köszöntőjében Dr. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora. Megköszönve Magyarország Kormánya és az Európai Unió támogatását a projekthez, elmondta: a cél az, hogy jó ének-zene tanárok legyenek minden iskolában, Budapesttől Kisvárdáig, ehhez pedig szükség van módszertani megújításokra, az ének-és zeneórák élményszerűvé tételére. Hozzátette: a fiatal korosztályt ma már oly sok inger éri máshonnan, hogy a pedagógusoktól is elvárható, hogy otthonosan mozogjanak az online térben. A program legsikeresebb szakmai eredménye a digitális tananyag fejlesztése lett – jelentette be. A visszajelzések szerint az új módszerek révén a gyerekek örültek az újfajta élményeknek, a tanárok pedig a szakmai fejlődés lehetőségének. A projekt továbbképzései az óvodától a középiskolán át a legmagasabb szintig mindenütt segítik a zenei nevelést, sőt még egy fontos vállalást teljesítenek, hiszen komoly hátránykompenzációs szerepük is van az élményszerű módszereknek.

Dr. Benkő Szabolcs szakmai vezető, a Zeneakadémia Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Szakgimnázium igazgatója közölte: az alapvető cél a zeneoktatás módszertani megújítása volt. A szakmódszertanokat, a digitális tananyagot, valamint a módszertani segédleteket és a továbbképzések anyagát a Zeneakadémia oktatói dolgozták ki, a szakmai továbbképzéseken több mint 380 pedagógus vett részt, a projektbe 168 intézményt és három bázisiskolát vontak be. A továbbképzésen részt vevő pedagógusok pilot programjaikban próbálták ki az elsajátított tananyagtartalmakat. A Zeneakadémián és annak gyakorlóiskolájában, továbbá a bevont intézményekben 370 rendezvény valósult meg: hangversenyek, workshopok, mesterkurzusok, témanapok és témahetek.

Dr. Kutnyánszky Csaba, a Zeneakadémia rektorhelyettese az egyik legnehezebb pedagógiai feladatnak nevezte a népdalok tanítását, hiszen a diákok többsége erős távolságtartással viszonyul hozzájuk, mert szövegük, nyelvezetük számukra idegen.  Felhívta a figyelmet a Miről mesélnek a népdalok című kiadványra, amely a tankönyvekben található népdalok, népballadák és népies műdalok közül 33 szövegének értelmezését tartalmazza. A tájnyelvi elemek, a háttérben meghúzódó néprajzi, etimológiai és történelmi ismeretek, a szimbólumrendszerek feltárása révén a pedagógusok értelmezhetik a szövegeket, a gyermekek természetes kíváncsiságát pedig a népdalokban rejlő képek, történetek felé fordítja – tette hozzá az iskolai népdaltanítás hagyományra épülő, de innovatív gondolkodásmódjáról tartott előadásában.

Dr. Körmendy Zsolt, a Zeneakadémia Tanárképzési Tanszékének vezetője a projekt részleteit vázolva beszélt a jelenleg már akkreditációs szakaszban lévő nevelési program nyolc nagy témaköréről, amelyek lefedik az oktatás teljes spektrumát. Az egyik szempont az volt, hogy mivel a fővárostól távolabbi vidékeken dolgozó pedagógusok kevés módszertani támogatásban részesülnek, e programmal azonban újszerű szempontokat kapnak. A nyolc témakörhöz készült 15-15 óramodult egyébként a felhasználók tovább is fejleszthetik.

Terray Boglárka, a Zeneakadémia Zeneelméleti Tanszékének docense a középfokú szakirányú intézmények számára készített digitális szolfézstananyagot bemutatva úgy fogalmazott: e tartalom középiskolai tanárok és diákok számára egyaránt segítséget nyújt, sőt zeneiskolák végzős évfolyamain is jól használható. Az összeállított tananyag órai keretek között és otthoni gyakorláskor egyaránt alkalmazható. A bőséges műzenei példatár a tanításkor használt repertoár bővítését is célozza. A feladattípusok többek közt a zenei memória fejlesztését, a belső hallás erősítését, a szolmizációs és ABC-neves gondolkodás közti átjárást és a metrumérzet erősítését szolgálják. A változatos terjedelmű és komplexitású darabok közt zongorán, vonósokon és énekhangokon megszólaltatott részletek szerepelnek a középkortól a 20. század repertoárjáig.

A konferencia délutáni szekcióülésein Kuriózum a zenetanárok továbbképzése terén – Hangszerismereti előadások a zenével foglalkozó tanulók és tanárok számára címmel tartottak beszélgetést Lendvai Tamás aranykoszorús hangszerész mester, címzetes igazgató, zongorakészítő szaktanár, Mezei János ezüstkoszorús hegedűkészítő mester, vonós szaktanár, valamint Csernai Zoltán aranykoszorús hangszerész mester, fafúvós szaktanár részvételével. Dr. Romos Zsolt egyetemi docens a mozgásra és játékra épülő zeneoktatás lehetőségeiről, Dr. Hargitai Imre egyetemi docens pedig a zongoraoktatás különböző szintjein megvalósítható fejlesztési lehetőségekről tartott előadást, majd Terray Boglárka részletezte a középfokú szolfézsoktatásban használható digitális eszközöket.