A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának március 22-i kamatdöntő ülésén a testület 1,35-ről 1,20 százalékra mérsékelte az alapkamatot. A várható, ám meglepetésszerűen hamar bekövetkezett döntéshez kapcsolódóan Virág Barnabás kiemelte: a monetáris tanács legutóbb a hazai kamatkondíciók átfogó lazításáról döntött. Az alapkamat 15 bázispontos csökkentése mellett asszimetrikusan szűkítette a kamatfolyosót: a bankok számára érvényes egynapos hitelkamatokat 2,1 százalékról 1,45 százalékra, míg egynapos betéti kamatokat 0,1 százalékról mínusz 0,05 százalékra mérsékelte. A döntések okaként az ügyvezető igazgató az inflációs feltételek alakulását említette, amelyek sokkal alacsonyabb értékeket mutattak az
év első két hónapjában, mint amire a jegybank decemberben számított.
Így reálissá vált annak a veszélye, hogy az MNB hosszabb távon is elrugaszkodik a 3 százalékos inflációs céltól. Annak elérése egyébként még ezekkel a lazító lépésekkel is csak 2018 végére lehet reális - hangsúlyozta Virág Barnabás. Persze van a tartósan alacsony inflációnak előnye is - mutatott rá a szakember. A minimális ütemű pénzromlás magasan tartja a reálbéreket, ami a lakosság fogyasztásának fellendülését hozza, feljebb srófolva az ország gazdasági növekedését. A valós veszélyt azonban a tartósan csökkenő, negatív infláció, azaz a defláció okozhatja.

S hogy meddig csökkenthető még a hazai jegybanki alapkamat és milyen időtávon? A kérdésre az MNB ügyvezető igazgatója csak annyit mondott: a monetáris tanács több lépésből álló kamatcsökkentésben gondolkodik, ám a mértékét egyelőre nem lehet megmondani. Egy biztos, hogy folyamatosan értékelni kell a pénzügyi környezetet és a folyamatokat. Már csak azért is, mert az eurózóna, de sok más ország jegybankja is hasonló kihívásokkal küzd. Az eurózónában például 2 százalékos az inflációs cél, amelyhez képest a legutóbb mínusz 0,2 százalékos értéket közöltek.

Az elmúlt időszak alacsony jegybanki alapkamata már eddig is komoly, kézzelfogható eredményeket hozott. A 2012. második fele óta 7,00-ről 1,2 százalékra mérséklődő irányadó ráta áttételes hatásai jelentősen hozzájárultak a GDP emelkedéséhez, az államháztartás kamatkiadásai pedig 2015-ben már 300 milliárd forinttal múlták alul a 2013-as évit. Alacsony kamat mellett gyorsabban nőnek a beruházások, és a devizahitelek terheitől megszabadított háztartások is bátrabban mernek hiteleket, első sorban lakáskölcsönöket felvenni. Igaz, a másik oldalról a befektetéseket nem segíti az alacsony alapkamat, ám a hozamokat a kockázatokkal együtt kell vizsgálni, és Magyarország már nem olyan kockázatos a befektetők számára, mint volt korábban.

Az MNB elsősorban a stabil inflációs környezetben érdekelt. Árfolyamcélja nincs, legfontosabb feladata az árstabilitás biztosítása - hangsúlyozta az ügyvezető igazgató. Hazánk makrogazdasági mutatói az elmúlt években erőteljesen javultak, s bár a hitelminősítők még nem tették meg a lépést, a nemzetközi piac már befektetési kategóriában értékeli a magyarországi lehetőségeket. Ahogyan eddig mindig visszaigazolta a gazdaság teljesítménye a Magyar Nemzeti Bank első olvasatra kissé optimistának tűnő prognózisait is. A legutóbbi, a kamatdöntést közvetlenül megelőző inflációs jelentésben a jegybank idén és jövőre is három százalék körüli gazdasági növekedéssel számol, amelyben egyre meghatározóbb szerephez jut a belső fogyasztás. Az alacsony inflációs környezet mellett ugyanis a javuló munkapiaci
feltételek is emelik a háztartások reáljövedelmét - mutatott rá Virág Barnabás. A lakossági fogyasztás, a jegybank szerint, idén 3,5 százalékkal, 2017-ben 2,8 százalékkal bővülhet. Továbbá a kormány gazdaságélénkítő intézkedései között szereplő otthonteremtési program - így a csok, a nok és az áfa mérséklése - sokat dobhat idén és jövőre az építőipar teljesítményén, tovább élénkítve a gazdaságot. A nyersanyagárak számottevő csökkenése, valamint az inflációs várakozások mérséklődése mellett az pénzromlás átlagos üteme viszont érdemben és tartósan elmarad a céltól. A jegybank szerint az infláció 2017-re 2,4 százalékra gyorsul, decemberben azonban még 2,6 százalékot vetítettek előre.

A jegybank ügyvezető igazgatója a magyar gazdaság külső megítéléséről alkotott véleményről úgy nyilatkozott: fontos figyelembe venni, hogy honnan indultunk. A gazdasági válság idején, 2008 végén, Magyarországot még együtt emelgették Izlanddal és Görögországgal. Az elmúlt években azonban elértük a régiós átlagnak megfelelő elismerést, és a nemzetközi hitelminősítők részéről nagyítóval vizsgált államadósság lefaragásában is jó úton haladunk. A kormány tervezett nullszaldós költségvetése pedig ebben csak további segítséget nyújt majd, hiszen nem lesz hiány, amit finanszírozni kell.

A műsor együttműködő partnere a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány.