A hazai gazdasági kapacitás egyik legnagyobb korlátja a munkaerőhiány. Kevés az igazán jó szakember, a képzett, tapasztalt munkaerő.  A cégeknek azon kell dolgozniuk, hogy vonzóvá váljanak, mert csak így lehet esélyük arra, hogy megszerezzék a legjobbakat.

Az elmúlt években versenyképességi tényezővé vált, hogy az egyes vállalkozások mennyire jók a munkaerő megszerzésében és megtartásában. Ugyanakkor az anyagi biztonság, a lakhatás támogatása és a vonzó munkahelyi környezet is hozzásegítheti a vállalkozásokat a munkavállalók megtartásához.

Lényeges különbségek mutatkoznak a magyarországi fizetések terén a különböző iparágakban. Egyes esetekben jelentősen elmaradnak a magyar átlagbérek más régiós, illetve nyugat-európai országok szintjétől. Léteznek azonban olyan ágazatok is, ahol a magyar átlagbérek felveszik a versenyt a szomszédos országokkal, sőt, egyes esetekben a nyugati bérekkel is.

Európai összehasonlításban versenyképesek-e az egyes hazai keresetek és adóterhek?

A KCG Partners munkatársai összeállítottak egy táblázatot, amely négy tetszőlegesen választott ágazat átlagkereseteit mutatja be Magyarországon, három szomszédos országban (Szlovákia, Horvátország, Csehország), valamint Angliában és Németországban. A táblázatból jól látszódik, hogy egy hazai felsőfokú végzettséggel rendelkező logisztikai menedzser vagy IT-tanácsadó fizetése versenyképes régiós szinten is, és nem sokkal marad el a nyugati országokra jellemző átlagbérektől sem.

Ezzel szemben a gyártósoron foglalkoztatott autószerelők vagy a kereskedelemben foglalkoztatott bolti eladók/pénztárosok fizetése messze elmarad az angliai, németországi fizetésektől, ugyanakkor megállapíthatjuk, hogy a régiós (közép-kelet-európai) átlaghoz viszont illeszkedik.

Ágazat

Magyarország[1]

(bruttó havi átlag, HUF)

Szlovákia

(bruttó havi átlag, HUF)

Csehország

(bruttó havi átlag, HUF)

Horvátország

(nettó havi átlag, HUF)

Anglia

(évi bruttó; ~kb. havi bruttó átlag HUF)[2]

Németország (évi bruttó; ~kb. havi bruttó átlag HUF)[3]

 

Logisztika

 

623 850

 

 

638 195

 

959 302

 

-

£35,819

(~1 082 000)

54,867€

(~1 450 000)

IT-tanácsadó

 

 

693 532

 

630 564

 

845 918

 

553 446

£39,991

(~1 208 000)

64,837€

(~1 700 000)

 

Autószerelő

 

296 258

 

 

137 373

 

469 540

 

247 932

£20,895

(~631 000)

38,857€

(~1 029 000)

Bolti eladó/pénztáros

 

266 767

 

130 375

 

343 063

 

187 063

£15,860

(~479 000)

58,627€

(~1 553 000)

A következő táblázat a fent vizsgált országok (Horvátország kivételével) az OECD által közzétett adatok alapján, a munkabérnek a munkavállaló oldalán felmerülő összes adó százalékos értékét mutatja be. A táblázatban szereplő számok a személyi jövedelemadó és a munkavállalói társadalombiztosítási terhek összegének pénzbeli ellátásokkal csökkentett értékét mutatják az átlagos bruttó jövedelemhez viszonyított százalékos arányban.[4]

Ország

Kétgyermekes pár egy keresőképes fővel, %-ban

Egy személy, %-ban

Németország

21.7

39.9

Magyarország

14.5

33.5

OECD-átlag

14

25.5

Szlovákia

7.8

23.5

Anglia

18.1

23.4

Csehország

0.7

24.1

 

forrás: http://www.oecd.org/ctp/tax-policy/taxing-wages-20725124.htm

A táblázatból megállapítható, hogy az adóterhek a vizsgált országok közül egy olyan kétgyermekes pár esetében, akik közül az egyik keresőképes, Csehországban a legalacsonyabbak, míg Németországban a legmagasabbak. A magas adóterhek szintén jellemzők Németországban az egy keresőképes fő esetében is, ugyanakkor megjegyezzük, hogy ebben a kategóriában a magyar adóterhek is magasnak számítanak a vizsgált országok tekintetében.

Egy 2018-as felmérés szerint a felmérésben részt vevő vállalatok több mint fele aktív keresést folytatott megüresedett pozíciókra. A keresésben a 2018-as évben főként a kereskedelem, termelés és IT/technológia ágazatok voltak érintettek. A munkavállalói ajánlást tartják a megkérdezett vállalatok a leghatékonyabb forrásnak arra, hogy egy megüresedett pozíciót a megfelelő emberrel töltsenek be.

Melyek azok az intézkedések, amelyekkel növelni lehet egy adott ágazat megtartóerejét, hogyan lehet vonzóvá tenni egy munkahelyet a munkavállalók számára?

A bevezetőben is jelzett megváltozott munkaerőpiaci helyzet egyik legnagyobb tanulsága az, hogy a munkaerő-piaci problémák kezelése a munkaadók, munkavállalók és a kormányzat közös felelőssége. Ez utóbbi intézkedése volt például hazánkban az a munkahelyvédelmi akció, amely 2013 óta 600 milliárd forintos megtakarítást eredményezett a cégeknél, és 900 ezer munkavállalót érintett, vagy a szociális hozzájárulási adó csökkentésére irányuló döntés.

Amit az egyes vállalatok tehetnek a fenti kormányzati intézkedések mellett a munkavállalók megtartása érdekében: a munkavállalói mobilitás elősegítése (bevett gyakorlat a nagyobb cégeknél, hogy 70-80 kilométeres körzetből visznek embereket az üzemekbe), lakhatási támogatás biztosítása (bár megjegyezzük, hogy a mobilitási célú lakhatási támogatás adómentessége 2019. január 1. napjától megszűnt, amennyiben a munkáltató továbbra is biztosít ilyen juttatást a munkavállalónak, bérjövedelemként válik adókötelessé), stabil, kiszámítható bérezés és juttatások biztosítása.

A tapasztalatok szerint a hazai munkavállalók a bér mellett a stabilitást és a komfortos munkahelyi környezetet értékelik leginkább, az álláskeresés során. A komfortérzetet növelheti például egy ergonomikusan kialakított gyártósor, WiFi szolgáltatás biztosítása, de a jó munkahelyi közösség is fontos megtartó erőnek számít. A tapasztalatok szerint a fizikai munkavállalók mintegy 50-60 százaléka tekinthető stabil magnak, akik hosszabb távon is lojálisak a vállalathoz, azonban 20-30 százalékuk akár párezer forintos különbségért is hajlandó munkahelyet váltani.

Meg kell említeni a fizikai munkások mellett a vezető beosztású dolgozók rekrutációjának nehézségét is, akiket merőben más tényezők motiválhatnak egy munkahely vonzósága tekintetében. Esetükben az izgalmas, érdekes, kihívást jelentő feladatok mellett fontos tényező az anyagi juttatások köre, a céges autó. Az irodai munka vonatkozásában a rugalmas munkavégzés vagy akár a home office lehetősége is.

Kamocsay-Berta Eszterrel és Megyesi Adrienn-nel, a KCG Partners jogi szakértőivel Nagy Károly beszélgetett.