A magyar gazdaság egy kicsi és nyitott gazdaságnak számít. Szabó István Attila elmondta, hogy a magyar export volumene tavaly lépte át először a 100 milliárd eurós nagyságrendet. Hozzátette azt is, hogy az említett szám már majdnem elérte a GDP teljes összegét, ami nagyjából 125 milliárd euró. Ez jól mutatja, hogy egyre fontosabb az ország életében az export. Fontos, hogy a magyar GDP jelentős részét a nagy multinacionális vállalatok termelik, de látni kell, hogy számosságban és a foglalkoztatottak arányának a szempontjából a kis- és középvállalatok dominálnak.
Hogyan exportálnak a kkv-k?
Szabó István Attila szerint a több mint félmilliónyi magyar társas vállalkozásból nagyjából 480 ezer cégnek az éves árbevétele kisebb, mint évi egymillió euró. Ezek klasszikus mikro-vállalkozások. Ezt az adatot figyelembe véve a tényleges magyarországi kkv populáció mintegy 20 ezer cégre tehető, közülük pedig körülbelül 12 ezer cég van, ami export érintett vagy már próbálkozott exporttal. Ennek a lemaradásnak részben az az oka, hogy a magyar gazdaság egy nagyon fiatal piacgazdaságnak számít a majdnem 30 évével. Ebből kiindulva lehet fontos az, hogy segítséget kapjanak a vállalkozások.
Szabó István Attila fontosnak tartja, hogy nem lehet minden céget egy kalap alá venni, más-más stratégiákat kell kidolgozni az összes ügyfél részére. Úgy gondolja, hogy a kisvállalkozások, még ha ambiciózusak is, nem feltétlenül rendelkeznek azzal a háttértudással vagy ismeretekkel, ami egy külföldi piacra való belépéshez kell. Őket az anyagi támogatáson kívül a szükséges információkkal lehet segíteni, hogy megállhassanak a saját lábukon az új kihívásokkal szemben. Látni kell azt, hogy vannak olyan állandó kockázati faktorok, mint a nyelv vagy a kultúra ismerete egy adott országban és vannak olyan ideiglenes aktuális politikai vagy gazdasági hatások, amikről feltétlenül tudni kell, mielőtt nagy összegek beruházására adná egy cég a fejét. Szabó István Attila még azt is hozzáteszi, hogy „nem feltétlenül éri meg oda menni, ahova mindenki akar” vagyis tudni kell, hogy hol vannak a kínálkozó piaci lehetőségek. Tehát sok esetben az információ a pénznél is nagyobb segítség lehet egy vállalkozás számára.
Gazdasági kihívások
Ahogy a magyar gazdaság „idősödik” úgy kell egyre több új megpróbáltatással szembe néznie a szereplőinek. Ezek közül az egyik legkézenfekvőbb a generációváltás időszaka. Emellett szót kell ejteni a globalizációról is, ami a széles skálán mozgó export lehetőségek mellett jelentős versenyt is jelent az országba érkező külföldi cégekkel. Szabó István Attila kitért még a digitalizáció kérdésére is, ami egy cég működéséhez már elengedhetetlen, viszont sok kis- és középvállalkozás nem engedheti meg anyagilag a fejlesztést ezen a területen. Ráadásul a digitalizáció a cégek számára azt is jelenti, hogy egyik napról a másikra otthonosan kell mozogniuk egy addig ismeretlen területen és érteniük kell olyan új tényezőkhöz, mint például a GDPR. Foglalkozni kell ezzel, költeni kell rá, tájékozódni kell vele kapcsolatban. Olyan dolgok, amik egyik napról a másikra váltak létfontosságúvá egy cég életében úgy, hogy a felkészüléshez nem feltétlenül kapták meg a szükséges időt és támogatást.
Szabó István Attilával, az EXIM üzleti vezérigazgató-helyettesével a fenti témákról és még többről Érczfalvi András beszélgetett. Az interjút itt hallgathatják meg:
- A Nap Vendége - Szabó István Attila 01
- A Nap Vendége - Szabó István Attila 02