A UPC első digitális tanterme nem véletlenül nyitotta meg kapuit éppen a XI. kerületben. A helyi önkormányzattal mindig is jó kapcsolatot ápolt a vállalat, erre utal például a korábbi évekből a nagy sávszélességű internet szolgáltatás kiépítése a kerületi iskolák számára, vagy a tartalomszűrő szolgáltatás beépítése - magyarázza Barta Gábor. Az első digitális tantermet további öt követte még. A koncepciónak az az elgondolás ágyazott meg, hogy mivel is lehetne többet nyújtani egy osztály számára néhány tabletnél vagy egy okos táblánál?

 

 

Az okos tanteremtől a digitális tanteremig

Az okos tanterem és a digitális tanterem közötti fő különbség, hogy ez utóbbi nem csak arról szól, hogy egy vállalat okos eszközöket szállít az iskola számára, amit aztán vagy használnak az osztályokban, vagy nem. A digitális tanteremben az eszközök képesek egymással kommunikálni, a gyerekeknél lévő tabletek, az okos tábla és a vezérlő központként működő, tanárnál lévő notebook egy közös szoftveren keresztül van összekapcsolva, közelebb hozva egymáshoz a tanárokat a diákokkal.

Ennek egyik legfőbb előnye például az azonnali visszajelzés lehetősége. Itt ugyanis már nem arról van szó, hogy a tanár leadja a tananyagot, majd két-három hét múlva egy dolgozatban méri fel a gyerekek tudását. A közös szoftvernek köszönhetően a pedagógus bármikor ki tud küldeni a gyerekek számára egy rövid, mondjuk öt pontból álló kérdéssort az aktuális tananyagra vonatkozóan. A válaszok digitális kiértékeléséből pedig rögtön látja, hogy a tananyag mely részét értik a diákok, vagy melyik részhez kell még visszatérni, újra elmagyarázni azt a gyerekek számára.

Barta Gábor szerint a mai világban már egy kicsit elcsépelt az „okos megoldások” kifejezés, az új irány annak a megállapítása, hogy a digitális eszközök segítségével a felhasználók (jelen esetben a diákok és a pedagógusok) milyen plusz értéket tudnak önmaguk számára teremteni. Ez praktikusan a korábban említett gépek közötti kommunikáció mellett azt is jelenti, hogy a pedagógusok az adott tantárgyhoz kapcsolódó applikációkon keresztül is tanítsák a diákokat. Egy ilyen appon, amit a tanár a notebookján működtet, és az megjelenik a diákok tabletjén is, sokkal látványosabban lehet bemutatni például egy állat testfelépítését biológia órán, de emellett matematikából, földrajzból, fizikából és általában véve a reáltantárgyak esetében tud nagyon hatékony lenni ez a megoldás- mondja Barta Gábor.

A szakértő hozzáteszi, hogy a Nemzeti Alaptantervet ez az oktatási modell nem befolyásolja, inkább kiegészítő szolgáltatásként lehet tekinteni az applikációkra, amivel jobban fel lehet kelteni a diákok érdeklődését, nagyobb élményt lehet nekik nyújtani a tanórák alatt. Nem mellesleg hatékonyabbá is lehet tenni a tanulást: már most kimutatható, hogy a diákok sokkal szívesebben ülnek be azokra az órákra, amiket ebben a szellemben, ilyen eszközök segítségével tartanak meg a pedagógusok.

Barta Gábor szerint el kell érni, hogy a pedagógusok motiváltak legyenek a digitális oktatás elsajátítására.

A UPC digitális csomagjának része egyfelől egy digitális alap-és középkompetencia képzés, amivel az eszközpark működtetésére tanítják meg az oktatókat. De például a digitális oktatásban részt vevő osztályok egy közös szerveren keresztül megoszthatják egymással a tudásukat, legyenek bárhol az országban. Ez is egy ösztönző lehet arra, hogy újabb és újabb applikációk szülessenek.

Nem csak az iskolák irányából van érdeklődés

A digitális eszközökben rejlő lehetőségek kiaknázása a hatékonyság növelése érdekében persze nem csak a tantermekben jelent egy újfajta piaci igényt. Óvodák, idősek otthona, vagy szállodák ugyanúgy érdeklődnek a digitális vízió iránt. Vagy ha a vállalati kört nézzük, elérhető például, hogy egy meeting után ne csak úgy szétszéledjenek a dolgozók, hanem egy rövid, tabletekre küldött kérdéssorozattal lemérje a főnök, hogy ki mit jegyzett meg a megbeszélésből.

 

Visszatérve még az iskolákhoz, érdekes, hogy inkább a vidéki intézmények érdeklődnek a digitális tanterem koncepciója iránt. Ez azzal is magyarázható, hogy a kisebb városokban, falvakban nehezebben férnek hozzá a digitális eszközökhöz a diákok, mint például Budapesten, vagy egy vidéki nagyvárosban – magyarázza Barta Gábor. A szakértő szerint amennyiben egy önkormányzat komolyan gondolja az együttműködést, akkor nagyon gyorsan kialakítható, egy-másfél hónap belül üzemképes állapotba hozható egy ilyen rendszer a tantermekben. Egy viszont biztos: a digitális eszközöktől ma már az iskolában sem zárhatók el a diákok. Ez pedig a tanárokra is egyre nagyobb nyomást helyez, hogy sajátítsák el a digitális oktatáshoz szükséges kompetenciákat. Az az iskola, amelyik ezt nem látja be, végzetesen lemaradhat a versenyben.

A teljes beszélgetést, melyben arról is szó volt, hogy milyen költségei vannak egy digitális tanterem létrehozásának és működtetésének, itt hallgathatják meg. A műsorvezető Érczfalvi András.