A sivatagi rali versenyeken nem sok tájékozódást támogató eszközt kap egy-egy autóversenyző páros. Adnak egy könyvet, tele jelekkel. Használhatnak még méterszámlálót, illetve digitális iránytűt. Verseny közben az autó GPS rendszerét nem vehetik igénybe. A GPS csak akkor kell életre, ha odaérnek egy tájékozódási ponthoz.

„A terepen, verseny közben, szinte fel sem néz a navigátor – mondta Bunkoczi László a Trend FM Menni-Enni műsorában. A tapasztalt navigátor szerint „botrányosan rossz érzés, amikor magabiztosan nem tudsz valamit, de nem gyengülhetsz el.” A versenyzőpárosnak a Moszkva és Peking közötti, Selyem út ralin volt olyan élménye, hogy nem követték a nyomokat, és végül dobogós helyezést értek el. „Akkor minden összejött” – vallotta Bunkoczi László, aki szerint azért tudnak több mint egy évtizede sikeresen együtt versenyezni Szalay Balázzsal, mert rendkívül erős köztük a bizalom.

A 2015-ös baleset után is – amelyben Bunkoczi László súlyosan megsérült – újra érintették a következő alkalommal a helyszínt, de nem jutott eszükbe, hogy megint baj lehet. Bunkoczi szerint az autóversenyzésben bármikor előfordulhat egy baleset, ezt mindenki elfogadja, aki elindul egy ilyen megmérettetésen.

A Szalay-Bunkoczi páros két kocsihoz elegendő alkatrészmennyiséggel versenyezi végig a távot, és 7 szerelőjük van. A gyári csapatok szinte naponta új autóval mennek, a verseny alatt 14 autónak megfelelő alkatrészt használnak el, és 80 fős szerelőstábbal dolgoznak. A szerelők az autókat még akkor is átnézik egy kötelező menetrend alapján, ha nincs különösebb probléma a kocsival.

A szervezők kamionnal szállítják a versenyzőknek az ételeket. Nem az íz, hanem a tápérték dominál az Africa Race-en. Viszont a Selyemút Ralin a Moszkva-Peking versenyen eltolódott a menü a helyi, autentikusabb ételek felé. Kazahsztánban lovat szolgáltak fel, Kínában nagyon sok helyi ételt, míg az oroszoknál a Borscs volt az esti menü. Pont azon a versenyen sok csapat vitt magával saját konyhát. Bunkoczi Lászlót nem zavarja a helyi étel. Szerinte a higiénia rendben volt, és a helyi szakácsok mindig jó ételeket hoztak össze. A szervizkamionjukban is van kiskonyha. Néha esznek, nehezebb magyar ételeket is. „Annak van valami külön bája, ha egy hosszú versenynap végén megérkezel, és a szerelők egy kis lilahagymával és kolbásszal megkínálnak” – mondta az Opel Dakar Team navigátora. Verseny közben ugyan van egy, a szervezők által összekészített ételcsomagjuk, de azt csak akkor eszik meg, ha elakadnak a sivatagban. Az ételcsomag nagyon célszerű. Vannak benne olajos magvak, mézzel, szárított kolbász, kétszersült, almapüré. 5 liter vizet visznek, és egy kis tartalékot.

A Szalay-Bunkoczi páros inkább a versenyek után kóstolja meg a helyi ételeket. Az autóversenyző páros navigátorával, Bunkoczi Lászlóval Buza Sándor beszélgetett a Trend FM Menni-Enni című műsorában.