Az augusztus havi bruttó szállásdíj-bevételek Budapesten megközelítették a 18,5 Mrd Ft-ot (+11,5%): ezzel az idei augusztus alighanem a 2019. év legnagyobb üzleti forgalmat realizáló hónapjaként vonul be a fővárosi szálláshelyi statisztikákba, több mint 1-1 milliárd Ft-tal lekörözve a szintén dobogós május és június havi időszakok árbevételeit. A teljes január-augusztusi időszak bruttó szállásdíj-árbevétele megközelítette a 108 milliárd Ft-ot, ami történelmi távlatban is rekordösszegű bevétel (+9,4%) az első nyolc hónapban. A külföldi vendégektől származó szállásdíj-árbevétel – a négycsillagosokat kivéve – valamennyi szállodatípusban és kategóriában nőtt.

Augusztus hónapban a budapesti szállodák szobakapacitás-kihasználtsága megközelítette a 85%-ot; a 3 csillagos, a kategória nélküli és a gyógyszállodákban pedig kisebb-nagyobb növekedés is kimutatható az előző év azonos időszakához képest. A legkeresettebb szállástípus a gyógyszállodáké, amelyek augusztusban – túlzás nélkül – valósággal megteltek, 93,5%-os csúcsfoglaltságot realizálva. Emellett a négycsillagosok foglaltsága is közel járt a 90%-hoz az utolsó nyári hónapban. Az egy kiadható szobára jutó bruttó szállásdíj-bevétel (REVPAR) augusztusban 26 ezer Ft fölött alakult, a szállodáknál 27.341 Ft volt.

Az augusztusi rekordbevételek és egyes szállodatípusok csúcsfoglaltsága sem tudja azonban feledtetni, hogy – az év eddigi nyolc hónapját tekintve – a vendégforgalom egyre több dimenziójában inkább stagnálás (a belföldi forgalom esetében konkrétan visszaesés) mutatkozik, ami most már mindinkább meghatározza az egész 2019-es év fő számait. Augusztus hónapban 455.578 vendég 1.155.955 vendégéjszakát töltött el Budapesten, ebből a külföldieké kényelmesen meghaladta az egymilliót (1.052.422 külföldi vendégéjszaka), ami egy igen figyelemre méltó, +2,3%-os növekedéshez volt elegendő.

A külföldi vendégérkezések száma ugyanakkor augusztus folyamán stagnált, kivéve az európai küldő piacokat: az utolsó nyári hónapban 276.808 vendég érkezett a vén kontinensről (+5,0%), akik 737.285 vendégéjszakát (+6,2%) töltöttek el Budapest kereskedelmi szálláshelyein. Ez a meglepő mértékű növekedés legfőképpen a francia (+9,0%), a lengyel (+68,5%!), a holland (+12,0%) és a román (+17,1) piac augusztusi teljesítményének köszönhető, de nem csekély szerepe van benne az egyetlen hónap alatt 100 ezret ostromló brit vendégéjszaka számnak is. A sokáig mínuszos Hollandia esetében a SZIGET Fesztivál sikere is közrejátszhatott a pozitív korrekcióban, hiszen a brit vendégek után a hollandok érkeznek legnagyobb számban a magyar országmárkát is nagyban meghatározó zenei nagyfesztiválra.

A 2019. januártól augusztusig terjedő nyolc hónapjában 2.552.057 külföldi és 414.201 belföldi, azaz összesen 2.966.258 vendég kereste fel Budapest kereskedelmi szálláshelyeit. A 6.956.845 vendégéjszaka 88,3%-a külföldi vendégektől származott.

Budapest TOP 10 küldőpiaca a vendégéjszakák alapján (2019. I-VIII. hónap):

Sorrend

Küldőország

Vendégéjszaka szám a kereskedelmi szálláshelyeken

I-VIII. havi index (%)

2018. I-VIII. hó = 100%

1.

Egyesült Királyság

643 374

104,3

2.

Egyesült Államok

515 173

104,3

3.

Németország

465 611

99,7

4.

Olaszország

390 579

95,2

5.

Spanyolország

290 378

98,6

6.

Izrael

263 193

101,9

7.

Oroszország

259 850

104,2

8.

Franciaország

258 605

108,0

9.

Kína

221 593

100,1

10.

Koreai Köztársaság

158 493

117,7

 

A küldőpiaci rangsor 6-8. helyén továbbra is rendkívül szoros a verseny Franciaország, Oroszország és Izrael között; így egyértelmű hatodik „helyezettet” nem lehet hirdetni. Németország – az átmeneti stagnálás és a bizonytalan német gazdasági kilátások mellett is – stabilan dobogós, míg az olasz piac élénkülését a BFTK – egyebek mellett – a Riminiben megrendezett TTG Incontri vásáron való megjelenéssel is támogatja.

A 2019. január-augusztusi budapesti rangsor 11. helyén záró Lengyelország – amely rendkívül jó formáját hozta augusztusban – csak nagyon kevéssel maradt el a Koreai Köztársaságtól (157.524 lengyel vendégéjszaka az első nyolc hónapban). Dél-Korea felől ugyanakkor éppen a LOT szeptember 23-án indított Szöul-Budapest járata teremthet új perspektívákat, amely heti három alkalommal közlekedik a távol-keleti és a magyar főváros között: jóllehet évente nyolcvanezer utast regisztrálnak Magyarország és Dél-Korea között, de ez az első alkalom, hogy a magyar és a dél-koreai fővárost közvetlen, menetrend szerinti légi járat köti össze. Sőt, ha az első nyolchavi piaci dinamikát nézzük, néhány kisebb piacot leszámítva éppen a Koreai Köztársaság mutatja a legnagyobb ütemű növekedést (+17,7% a január-augusztus havi vendégéjszakák számát tekintve).

Budapest leggyorsabban növekvő küldőpiacai között ott van még Franciaország (+8,0%) – amelynek további lendületet adhat az IFTM Top Resa kiállításon való önálló budapesti megjelenés –, de szép számmal vannak közöttük szomszédos és közeli országok (Ukrajna: +14,7%, Lengyelország: +12,0%, Románia: +4,7%, Bulgária: +6,4%), és ígéretes a görög piac 5,4%-os bővülése is a jelzett időszakban. A főváros három kulcspiaca, a brit, az orosz és az amerikai egyaránt 4,2-4,3%-kal tudott növekedni január óta, és ebből a szempontból érdekes fejleményeket hozhat a BFTK és a magyar beutaztató szakma jelenléte a londoni WTM-en, novemberben.