A 2015-ös 71 százalékos foglaltsági szint 2018-ra 83 százalékra nőtt szállodáinkban – számolt be az idei év legfontosabb mutatójáról Katz Péter. Köszönhetően annak, hogy a cseh vendégek körében nagyon népszerű lett a szálloda. Az all inclusive szolgáltatás bevezetése megmutatkozott a gazdálkodás területén is. 2013 óta megháromszorozódott a szálloda nyeresége. Hozzátette, hogy nem érte őket váratlanul a vendégkör szinte teljes kicserélődése, számítottak rá és fel is készültek a rengeteg új látogatóra. Hiába van sokkal közelebb a cseh vendégeknek Lengyelország, mégis inkább Magyarországra jönnek.

A foglaltsági adatokat vizsgálva tisztán látszik, hogy nem csak a külföldi vendégekre épül az iparág, sok magyar család is inkább belföldön tölti a pihenésre szánt időt. Fontos hangsúlyozni, hogy a családok igényeinek kell megfelelni és ezért érdemes fejlesztésekre költeni. A szülők mellett a gyerekekre is gondolni kell, hogy számukra is értékes legyen a szállodában vagy fürdőben töltött idő. Katz Péter szerint az ilyen jellegű beruházások megtérülnek, példának a Bükfürdői szállodát említi, ahol a hosszú hétvégéken rendszeresen teltházzal üzemelnek.

„Alapvetően többféle vendégtípusról lehet beszélni. Mi azoknak a vendégeknek szeretnénk megfelelni, akik nem azokat a hoteleket kedveleik amelyek össze vannak kötve egy fürdővel és így 4-5000 vendéggel fürdenek együtt, hanem azokat, akik a szobájukból fürdőköpenyben kilépve elérik a szálloda összes gyógyszolgáltatásait legyen az masszázs, gyógytorna vagy gyógymedence. Az igényeknek meg kell tudni felelni és ennek az egyik legjobb módja, hogyha jó áron, minél több szolgáltatást lehet nyújtani a vendégeknek”.

A szűken vett közép-európai régión kívülről csak nagyon kis számban érkeznek. Ez nem meglepő, hiszen például Hévíz jóval ismertebb, mint Bük. Mi leginkább a cseh , német osztrák, és a svájci piacon vagyunk jelen.

A titkos fegyver: a marketing

El lehet költeni a világ összes pénzét is fejlesztésekre, de ha az emberek nem tudnak a szállodáról vagy fürdőről, akkor a beruházások kidobott pénzzé válnak. Katz Péter szerint sikerük részben abban rejlik, hogy a cseh piacon megtalálták azt az irodát, amellyel évek óta eredményesen tudnak együtt működni. Egy idő után kiépül egy állandó és visszatérő vendégkör, a szálloda híre organikusan is terjedhet. Ezzel egyidőben olyan minőséget kell adni, amivel megtartják a vendégeket.

Tudni kell megújulni

Az a stratégia, ami idén működik, nem biztos, hogy jövőre vagy évek múlva is vonzani fogja a vendégeket. A stagnálás egyet jelenthet egy vállalkozás halálával és ez a turizmusban sincsen másként. Meg kell ismerni az új technikákat, innovációkat és ki kell aknázni őket. Fejlődni kell és frissnek maradni.

Egy bizonyos szintnél már nagyon nehéz új ötleteket kitalálni. Amikor a vendég szinte már mindent megkap és látszólag nincs hova fejlődni, olyankor sem szabad ülni a babérokon. A gasztronómia egy szinte kiapaszthatatlan forrása az új lehetőségeknek. Mindig lehet egy kicsit jobb alapanyagból dolgozni, mindig lehet új ételeket megalkotni vagy kipróbálni. Volt már szó a gyerekekről és megint csak azt lehet mondani, hogy az ő igényeik is prioritást élveznek. Az animáció is egy olyan terület ahol mindig lehet a színvonalat fejleszteni. A gyerekek számára megtervezett programok nem csak a legkisebbeknek nyújtanak élményt, de lehetőséget adnak a szülőknek is a pihenésre.

Fúzió helyett szétválás

A „sokat markol keveset fog” elve érvényesül a turizmusban is. Be kell látni, hogy nem lehet egy szállodában minden igényt kielégíteni. Katz Péter szerint egy szálloda vagy fürdő nem tud megfelelni minden célcsoportnak, mert óhatatlanul konfliktusok keletkeznek a vendégek között. A következmény vendég vesztés és a szálloda hírneve bánja. A Danubius szállodáinak spa és city kategóriára történő szétválását is ez indokolta szerinte: külön-külön jobban lehet fókuszálni mind a két divízió célcsoportjaira.