A héten történt események után ismét teljesen kiszámíthatatlanná vált a brit kilépés. A bizalmatlansági indítvány eredménye egyértelműen azt jelzi, hogy bármi is történik brexit ügyben azt Theresa May-nek kell végig vinnie. Az eddigi forgatókönyv úgy nézett ki, hogy a kormányfő tárgyalt az Unió-val a kilépés feltételeiről, a tervezeteket letette a parlament elé, amit aztán le is söpörtek az asztalról. Az idő egyre jobban szorít, hiszen 2019. március 29-én elkezdődik a kilépés, de egyelőre nincsen megegyezés semmiben. Miután az alsóház a héten leszavazta a tervezetet Theresa May-nek és kormányának január 21-ig maradt ideje egy „B” terv elkészítésére. Ez egy szinte lehetetlen küldetés, amit egyedül a brit parlament teljes összefogásával lehetséges megoldani.

 

 

Új népszavazás

A brexit bírálói sokszor hozakodnak elő azzal, hogy a kilépésről szóló népszavazás nem tükrözheti a nép valós akaratát, hiszen az emberek nem voltak tisztában azzal, hogy mit is jelent az Európai Unió elhagyása. Mondhatni információhiány mellett adták le a szavazatukat. Ennek ellenére egy népszavazás eredményének figyelmen kívül hagyása az alkotmánysértés lehetőségét feszegetheti. Egy új népszavazás kiírása más szempontból sem lenne célra vezető. Ismételten felvetődne az a probléma, hogy hogyan kellene feltenni a kérdést az embereknek? Egy ilyen országos szintű szavazás megtervezéséhez és megszervezéséhez arra lenne szükség, amiből jelenleg a legkevesebb áll rendelkezésre: idő.

Nem lehet tartani a határidőt

Virovácz Péter úgy gondolja, hogy bármilyen megoldást is talál Nagy-Britannia a saját belső konfliktusának kezelésére és mindegy, hogy Theresa May és kormánya milyen új lehetőséggel áll elő, a március 29-es határidőt lehetetlen lesz tartani. Egy halvány esély lehet arra, hogy decemberben, amikor a brit kormányfő Európában tárgyalt, már számított arra, hogy az alsóházon nem tudja majd átvinni az „A” tervet és előre összeraktak egy tartalék megoldást. Ha Theresa May ennyire előrelátó volt, akkor is inkább az tűnik valószínűbbnek, hogy a határidő kitolását lengette be az Unió előtt.

Virovácz Péter szerint a meghosszabbított határidő mellett két forgatókönyv lehetséges. Az egyik az, hogy a brit kormány úgymond belenyugszik a vereségbe és elfogadja a megállapodás nélküli kilépést az EU-ból. A másik, ami logikusabb lenne, hogy egy új népszavazást írnak ki, amiben konkrét kérdések elé állítják az embereket. Megegyezés nélküli kilépés legyen? Theresa May tervezete szerinti kilépés legyen? Nagy-Britannia maradjon inkább az Európai Unió tagja? Az új referendum buktatója abban van, hogy meddig lehet eltolni a határidőt. Az európai parlamenti választás már a küszöbön van és emiatt a szakértők arra számítanak, hogy maximum 1 plusz hónapot adhat az EU a briteknek. Kérdéses, hogy ennyi idő elég-e bármi érdemi előrelépés megvitatására.

A piacokat már nem hatja meg a brexit

Érdekesség, hogy azután, hogy az alsóház lesöpörte May kilépési tervezetét az angol font nem gyengült, hanem még kicsit erősödni is tudott. Az is megfigyelhető, hogy a döntés a piacokon sem okozott turbulenciát, szinte nem is foglalkoztak a befektetők a döntéssel. Virovácz Péter szerint ennek az az oka, hogy az elmúlt hónapok eseményei után a befektetők már nem foglalkoznak annyira a brexit körüli zűrzavarral, hanem egyszerűen a legrosszabb forgatókönyvek alapján árazták be piacokat. Ennek a fényében azt láthatjuk, hogy minden olyan esemény, ami nem a megegyezés nélküli „hard brexit” felé mutat, már pozitívnak mondható. Azt is el lehet mondani, hogy a piac kicsit optimistább lett. Néhány héttel ezelőtt még fel sem merült egy új népszavazás lehetősége, most pedig már reális lehetőségként kell beszélni róla. Minden olyan döntés és esemény, ami e felé mutat az pozitív reakciót fog kiváltani a befektetőkből.

Virovácz Péterrel, az ING vezető elemzőjével Szűcs Péter készített interjút. A teljes beszélgetést itt meghallgathatják: