Boros Imre: az uniós pénzeket ki kell használni

Hosszú évek óta közérdeklődésre számot tartó dilemma, hogy fenntartható-e a magyar gazdasági növekedés üteme vagy sem. A nemzetközi hitelminősítők kritikáival kapcsolatban, amelyek szerint nincs meg a magyar gazdaságban az elegendő potenciál, az ex-miniszter úgy fogalmazott: ritka az ilyen eset, de most igazat ad a külső szakértőknek. Boros Imre úgy véli, a megoldás a lakásépítések felfutásában rejlik, amelyek beindulása jelentős hatással lehet a hazai gazdasági teljesítményre. A rendszerváltás előtti időszakban évente hatvan-hetvenezer új lakás épült, most üdvözlendő lenne, ha a legutóbbi, évi nyolcezres szám a következő időszakban az ötszörösére emelkedne. Emellett persze nem szabad megfeledkezni az újabb uniós finanszírozás adta lehetőségekről, valamint arról, hogy a kis- és közepes vállalkozási szektorban is jelentős lehetőségek vannak - véli a hajdani Phare-pénzekért felelős miniszter.

Ilyen adottságok mellett kell megvalósítani a tartós gazdasági növekedést, amelyhez idén az építőipar várható fellendülése is sokat hozzátehet. Különösen az állami programok, így a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) és a nemzeti otthonteremtési közösségek (nok) lendíthetnek sokat a lakáspiacon - mutatott rá a közgazdász. Külön kiemelve a kedvezményes általános forgalmi adó lehetőségét és a három gyermekes családok tíz plusz tíz millió forintos kedvezményét. Mint arra Boros Imre utalt, a második világháború után Németország számára is jelentős növekedési löketet adott a lakásépítések támogatása, pedig ahhoz még nem társultak európai uniós források.

Boros Imre

A nemzetközi hitelminősítők véleményezésével kapcsolatban a közgazdász-szakember hangsúlyozottan osztja Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatójának véleményét, aki szerint a nemzetközi cégek - a Moody's, a Fitch Ratings és a Standard and Poor's - már régen felminősítették, azaz a befektetési kategóriába sorolták volna hazánkat, ha nem látnák ott a makrogazdasági adatok felett a Magyarország feliratot. Boros Imre szerint a 2008-as nemzetközi válság a mai napig nincs lezárva, legfeljebb enyhült kissé. A nemzetközi hitelminősítők részéről pedig az a magatartás jellemző, hogy  amennyiben a befektetések nem hoznak olyan jó profitot, ahogy azt a külföldi érdekeltek tervezték, akkor az érintettek legalább a csökkenést igyekeznek fékezni a saját eszközeikkel, vagyis nem sorolják be a magyar államadósságot befektetési kategóriába - állítja a szakember.

Az egykori miniszter sovány vigaszul azonban megjegyezte, hogy ezzel nem vagyunk egyedül a világon. A világ egyik legnagyobb gazdaságaként számon tartott Kína például a 41 százalékos GDP-arányos államadósságával, Olaszország pedig a 130 százalékossal rendre 125 százalék körüli kockázati felárat fizet a piacon az államadósságát finanszírozóknak. Ahogyan Oroszország pedig a 17 százalékos államadóssági rátájával 250 százalékpontot is megad a befektetőknek. Az objektivitás Boros Imre szerint már a múlté, és egyre jobban fakul az a gyakorlat, hogy a nemzetközi hitelminősítők határozzák meg a valós befektetési kilátásokat. Elég visszás helyzet volt például az, amikor a jelentős EU-IMF hitelek felvétele idején, 2008-ban a magyar adósságállomány még befektetési kategóriában tündökölt, miközben áramlott ki a pénz az országból - emlékeztetett.

Arra a kérdésre, hogy vajon a jelenlegi helyzetből mikor lehetne kimenekülni, az egykori tárcavezető azt mondta: a kormány igyekezzen mindent megtenni annak érdekében, hogy a piacról minél több forrás érkezzen az országba. Jóllehet, ezek a források még mindig drágán érkeznek, pedig a jövő évi költségvetés elfogadásának korai tervezett időpontja jelentős biztosítékot adhat a befektetőknek.

A kamatkilátásokra vonatkozóan Boros Imre nem kívánt jóslatokba bocsátkozni. A 2012-ben elindult kamatcsökkentési periódussal kapcsolatban lehetnek ugyan a jegybanknak bejelentései és prognózisai, azonban az elemzők is csak találgatni tudják, vajon lemegy-e a jelenlegi 1,2 százalékosról egy százalék alá a meghatározó központi ráta szintje. Az egyértelműen kijelenthető a tartósan alacsony kamatszinttel kapcsolatban, hogy mindazoknak kedvező, akik hitelből gazdálkodnak. Ez igaz a vállalkozásokra és háztartásokra éppen úgy, mint a központi költségvetésre - húzta alá a szakember. Csupán ez utóbbi már eddig százmilliárdos megtakarítást mondhat magáénak a kamatkiadások mérséklődésének következtében. Szerencsére manapság nemzetközi szinten is jellemzőek az alacsony jegybanki alapkamat-szintek, az Európai Kereskedelmi Banknál emiatt egyes kamatszintek már negatív tartományba fordultak. Az általánosan alacsony kamatkörnyezet csak akkor nem lenne jó, ha Magyarország nettó kihelyező lenne. Erről azonban egyelőre szó sincs - jegyezte meg a volt miniszter.

Boros Imre kiemelte: ő régóta infláció-ellenes, így kifejezetten üdvözli, hogy a mostani időszakot ennyire alacsony árszínvonal jellemzi. Emlékeztetve arra is, hogy visszatekintve a hazai gazdaság elmúlt évtizedeire, napjaink inflációs apálya példátlan. Gyakorlatilag az 1982-83-as időszaktól kezdve gyakori volt Magyarországon a kétszámjegyű infláció, esetenként akár 30 százalék fölé is felugrott a mértéke. Most a Magyar Nemzeti Bank három százalékos inflációs céljának elérése is távolinak tűnik. Ehhez kapcsolódóan (is) a hazai fiskális politikával kapcsolatban a közgazdász kijelentette: stabil inflációs környezetben kellő biztonsággal tervezhető akár két vagy többéves állami költségvetés is. Ez nagyon hasznos lehet, kivéve azt a forgatókönyvet, ha hirtelen bekövetkezik valami nem várt világgazdasági esemény.

A brüsszeli támogatások kapcsán a hajdani Phare-pénzekért felelős ex-miniszter leszögezte: az EU részéről a források nem ajándékként érkeznek, hanem jogosan visszajuttatott összegek. Azokat ki kell használni - hangoztatta Boros, aki váltig hisz abban, hogy aki mer, az nyer, s mostanság Magyarországot a világgazdasági környezet is segíti. Mind az általános kamatkörnyezet, mind az alacsony nemzetközi nyersolajárak hozzájárulnak a költségek csökkentéséhez, és így a keletkező lyukakat is könnyebb betömködni.

Matolcsy György jegybankelnök a minap a Magyar Nemzeti Bank könyvbemutatóján arra utalt, hogy hazánk számára hosszú idő óta Ausztria fejlettségi szintje és az ott élő emberek életszínvonala az etalon. Boros Imre szerint ez ma már nem álom, a célt ki kell tűzni és el is lehet érni. A magyar termékek közül egyre többet kell itthon tartani, az egyes szektorokban pedig termelékenység emelkedést kell végrehajtani. Az osztrák csoda titka abban állt, hogy a Habsburg-birodalom nagy lélekszámú tömeget fölözött le, és fejlett piaci technikákat alkalmazott.