Júliusban számít legkorábban a piaci elemzők többsége arra, hogy az Európai Központi Bank pontosítja majd a mennyiségi lazítási program kivezetésének végső időpontját. Kolba Miklós, az ING senior treasury üzletkötője a Trend FM, a Reggeli Monitor című műsorában azt mondta, hogy a várakozások szerint az EKB addig nem is kezd majd monetáris szigorításba, amíg jövőre le nem jár Mario Draghi jegybankelnök mandátuma. Kolba Miklós szerint ugyanis az „ő nevével kapcsolatban már nem hiszi el a piac, hogy a szigorítási politikát tudná képviselni.”

A német IFO-index csökkenése azt jelzi, hogy az elmúlt időszakban a gazdasági növekedésbe vetett bizalom megingott egy kissé. Kolba Miklós azt mondta, hogy ez leginkább a német szolgáltatói szektorban volt érzékelhető. A műsorban szóba került az is, hogy az elmúlt időszakban sokat erősödött az amerikai dollár. A szakértő szerint „kisimulni látszanak geopolitikai konfliktusok”, mert sem a szíriai helyzet nem lett élesebb az amerikai és az orosz fél között, de az utóbbi időszakban Észak-Korea is békülékenyebb hangnemet ütött meg. Minden piaci és politikai esemény mostanában inkább a dollár malmára hajtotta a vizet. Ez látszik abból is, hogy a 10 éves amerikai kötvények hozamszintje egy ideig 3 százalék fölött volt. (Bár az utóbbi napokban újra 3 százalék alattiak a hozamszintek – a szerk.) Egyelőre nem menekülnek a befektetők a feltörekvő piaci eszközökből, de átalakítása zajlik a befektetéseknek.

A Magyar Nemzeti Bank 0,9 százalékos kamatszintje még jó ideig maradhat. Kolba Miklós szerint addig mindenképpen maradhatnak alacsony szinten a magyar kamatok, amíg az Európai Központi Bank nem kezd szigorításba. Az ING senior treasury üzletkötője úgy látja, hogy ez a kamatszint nem káros sem a magyar állampapírpiacra, sem pedig a forint árfolyamára. Kiszámíthatóak, nincsenek nagy kilengések. Nincs is nyomós ok arra, hogy jelentősen gyengüljön a forint.

Az Orosz Központi Bank 7,25 százalékon tartotta az alapkamatot, részben az amerikai szankciók hatásai miatt, és jelezte, hogy nem lát sok esélyt újabb kamatcsökkentésre belátható időn belül. Kolba Miklós szerint az előző kamatmérséklések azért voltak lehetségesek, mert javultak mind a fogyasztás, mind a GDP-növekedés terén az orosz makrogazdasági adatok. Most viszont kivártak az oroszok, és a következő június 15-i ülésén folytatódhat a kamatcsökkentés.

A japán jegybank is tartósan beragadt az alacsony kamatszinteken, és nem változtatott sem az alapkamatán, sem pedig a 80 ezer milliárd japán jenes, éves eszközvásárlási programján sem. Kolba Miklós szerint egy gyengébb japán jen árfolyam az amerikai dollárral szemben jóval kedvezőbb lenne a japán gazdaság számára.

A Brexit-tel kapcsolatban az ING senior treasury üzletkötője úgy látta, hogy továbbra is apró lépésekre lehet számítani a brit kormány és az Európai Unió vezetése közötti tárgyalásokon. Az angol font árfolyamát az amerikai dollárral szemben alapvetően nem befolyásolja a tárgyalások elhúzódása. Az sem biztos, hogy a befektetési bankok elköltöznének Londonból, mert olyan képzett munkaerőt, mint amilyen a brit fővárosban rendelkezésre áll, máshol nem nagyon találnának. Emiatt elképzelhető, hogy az EU-ból való kilépés után sem távoznak tömegesen majd a nagy pénzintézetek Londonból. Meredeken lassult a brit gazdaság növekedési üteme az idei első negyedévben. Mindössze 1,2 százalékos GDP-bővülést mértek éves alapon. Londoni pénzügyi elemzők szerint a váratlanul rossz növekedési adat nyomán nagy valószínűséggel legalább a nyár végéig lekerült a napirendről a Bank of England következő kamatemelése, amelyet az elemzői közösség és a piaci szereplők zöme eddig májusra várt. Itt hallgathatja meg a teljes beszélgetést.