Az amerikai importvámok és a kínai ellenvámok bejelentése jócskán elbizonytalanította a befektetőket a héten. Az amerikai, az európai és az ázsiai tőzsdék is nagyot zuhantak. Eközben az állampapírok hozamszintje csökkent, mert a befektetők, vélhetően ezeket az eszközöket vásároltak jobban a bizonytalanná váló piaci helyzet miatt. 2,81 százalékos hozamszinten zárták a hetet az amerikai 10 éves államkötvények. Papp Gergely, az ING senior üzletkötője azt mondta, hogy a kamatemelés természetesen felfelé hat a hozamgörbére. Azért a 10 éves hozamszintet szokták figyelni a befektetők, mert az már elég távoli idő ahhoz, hogy valódi következtetéseket tudjanak levonni a várható kamatemeléseket és a 2 éven belül megcélzott kamatszintet illetően. A rövidlejáratú állampapírok hozamelmozdulására túlságosan élesen, közvetlenül hat egy-egy monetáris szigorítás.

Papp Gergely szerint azért fontos a további kamatemeléssel kapcsolatos várakozások, mert ebből nyomon lehet követni, hogy milyen várakozások árazódnak be. Az ING senior üzletkötője azt is megemlítette, hogy az 5 éves állampapírok hozammozgását azok a befektetők szokták nyomon követni, akik kockázatkerülőbbek. A 10 éves papíroknál 1-1 bázispont eltérés igen nagy árfolyammozgást jelent, ezért az ilyen hosszú távú befektetéseket leginkább az intézményi befektetők, illetve nyugdíjpénztárak szokták vállalni.

A német tízéves kötvények 0,529 százalékos hozamszinten, míg a japán 10 éves kötvények 0,021 százalékos hozammal forognak. Papp Gergely szerint ez a fajta, jelentős hozamkülönbség az egyes fejlett országok kötvényei között azért nem okoz különösebb gondot a befektetők számára, mert tudják, hogy ezek az országok különböző monetáris pályán mozognak. A FED korábban kezdte el a mennyiségi enyhítő programját, mint az Európai Központi Bank, és míg az amerikai jegybank már szigorít, addig az EKB és a Japán Központi Bank még lazít, és messze még a kamatemelési időszak.

Papp Gergely arról is beszélt, hogy a magyar befektetők számára a forintalapú állampapírokba való befektetés a mérvadó, mert a hazai devizában van a jövedelmük jelentős része. Ha valaki mégis devizakötvény vásárlásban gondolkodik, annak tudnia kell, hogy az egyes árfolyammozgások jelentősen befolyásolhatják a várható nyereséget. Az ING senior üzletkötője ilyen esetekre ezért fedezeti ügyletek kötését javasolja, az árfolyammozgások kockázatok kivédése érdekében. Ez persze azt is jelenti, hogy a magasabb hozamból eredő elérhető nyereség csökkenhet.

Magyar kötvénypiac

A lakosság 7000 milliárd forintnyi, a külföldi befektetők 3500 milliárd forint, míg az intézményi befektetők megközelítőleg 10 ezer milliárd forint értékű magyar állampapírt birtokolnak. Nemrég a japán kötvénypiacon bocsátott ki, japán jen alapú, úgynevezett Szamuráj-kötvényt a magyar állam. Ez viszonylag kis volumenű volt. Papp Gergely szerint ennek az az értelme, hogy legyünk jelen a japán kötvénypiacon is. Egy egészséges finanszírozási tervben az fontos, hogy devizában is legyen kibocsátás.

Az euróban jegyzett kibocsátások általában nagyobb mértékű, 1-1,5 milliárd közötti összegben történnek meg. A szakértő szerint ez azért is fontos, hogy a nagy nemzetközi befektetők ne felejtsék el magyar kötvénypiacot, mint lehetséges befektetési célpontot. Itt hallgathatja meg a teljes beszélgetést.