Komoly tiltakozással kezdődött el az Országgyűlés mai ülése, amely egyebek mellett az úgynevezett Túlóratörvényről szavazott. Az ellenzéki képviselők közül az MSZP-s, DK-s és párbeszédes képviselők elfoglalták az elnöki pulpitushoz vezető lépcsőt, hogy így akadályozzák meg az ülés megnyitását és a túlóratörvény elfogadását. Az ellenzékiek attól tartottak, hogy a házőrség beavatkozik. Ez végül nem történt meg, helyette a parlamenti patkóból kezdte meg az ülés vezetését Kövér László házelnök, majd utána a KDNP-s Latorcai János alelnök vette át, meglehetősen felfokozott hangulatban az ülés vezetését. Itt hallgathatja meg az erről készült összefoglalót.

Szavazás védelmi gyűrűben

Hogy az ellenzékiek ne zavarják meg a levezető elnököt, a fideszes országgyűlési képviselők, Gulyás Gergely és Rogán Antal sorfalat állt, de Orbán Viktor miniszterelnök is elállta az ellenzékiek útját. Az ellenzéki módosítókat a kormánypárti képviselők leszavazták, míg a munkatörvénykönyv változásáról szóló, általuk módosított törvényt elfogadták.

A Fidesz a törvénymódosítást azzal indokolta, hogy aki szeretne többet dolgozni, és szeretne így több pénzt keresni, az elől elhárítsák a bürokratikus akadályokat. Az ellenzéki frakciók ugyanakkor úgy látják, hogy a cégek erőfölénye miatt a gyakorlatban inkább kiszolgáltatottabbá teszi a törvény a munkavállalókat. A teljes ellenzék érvénytelennek és törvénytelennek tartják a szerdai parlamenti szavazásokat, és azok eredményét sem fogadják el. Ezt leginkább azzal indokolták, hogy a szavazógépek a képviselői kártyák nélkül is működtek, ezért nem lehetett név szerint azonosítani a voksoló képviselőket. Kövér László házelnök az ülésen közölte, hogy az ülésen történtek miatt a házszabály értelmében vett fegyelmi szankciót el fogja rendelni, a mértékéről a későbbiekben határoznak. Egyúttal felkérte az ügyrendi bizottságot, vizsgálja meg, hogy a parlamenti törvényben és a házszabályban foglalt fegyelemsértésen túlmenően megvalósult-e olyan tényállás, amely adott esetben a fegyelmi jogkörön túlterjeszkedő szankciót igényel.

Gazdasági indok

A január 1-től életbe lépő túlóratörvény kimondja: a munkaidőkeret tartama - ha ezt objektív, vagy műszaki, vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják - kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 36 hónap. Évi 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, viszont rögzítik, hogy ezt meghaladóan a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján évenként legfeljebb 150 óra rendkívüli munka rendelhető el. A törvény ezt hívja önként vállalt túlmunkának. Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára beszélt A Nap Vendége műsorunkban a törvény hátteréről.

 

Szakszervezeti tiltakozás

Kerekasztal megbeszélést sürgetne a Túlóratörvénnyel kapcsolatban a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete és az Összefogás Szakszervezetei. A szakszervezeti vezetők szerint az új túlmunka-szabályozás 4,5 millió ember munkájára lenne hatással, úgy, hogy annak hosszútávú következményeit most még nehéz felmérni. Az érdekvédők szerint nemcsak a túlóra törvény aggályos, hanem az állami alkalmazottakra vonatkozó új jogszabályok is. Boros Péternével, a közalkalmazotti szakszervezet elnökével Tomcsányi Árpád beszélgetett.

 

Európai trendek

A Trend FM által megkérdezett munkaerőpiaci szakértő szerint csupán a munkavállalók elenyésző részét érinti a túlóra-keret felemelése. Szalai Piroska úgy véli, hogy a munkaadó önkényesen nem is rendelhet el túlórázást, ezt minden körülmények között egyeztetnie kell a munkavállalóval. A szakértő azt is hozzátette, hogy az európai statisztikák szerint a magyar alkalmazottak még mindig kevesebbet dolgoznak, mint nyugat-európai társaik. Andor Attila interjúját itt hallgathatják meg.