A február végi Trump-Kim találkozón nem közeledett a felek álláspontja a Koreai-félsziget jövőjével és az atomfegyver-mentesítés folyamatával kapcsolatban. Az amerikai és az észak-koreai delegáció képtelen volt megegyezésre jutni a Phenjan által leszerelésre ajánlott nukleáris létesítményekkel kapcsolatban, miközben Észak-Korea a nemzetközi szankciók feloldásához kötötte a leszerelés végrehajtását. Az előzetes tervekkel ellentétben végül közös zárónyilatkozat aláírására sem került sor, a találkozó idő előtt ért véget és egyértelmű kudarccal zárult. Trump elnök és az USA szövetségesei számára a status quo fenntartása volt a legfontosabb, a számukra kedvezőtlen megállapodás elkerülése prioritást élvezett. Kim Jong-un álláspontja szerint az ország gazdasági problémáira csupán a szankciók feloldása jelenthet megoldást, ennek hiányában viszont az atomfegyverekről sem hajlandó lemondani, kiszolgáltatva magát ellenfeleinek.

 

 

A csúcsértekezlet legnagyobb vesztese vitathatatlanul Moon Jae-in dél-koreai elnök volt, aki szilárdan elkötelezte magát a két Korea közeledése és a békefolyamat felgyorsítása mellett. Az elnök számára komoly belpolitikai következményeket eredményezhet a kudarc, ezért Dél-Korea mindkét felet engedményekre, egyúttal a tárgyalások folytatására bátorította. Japánt szintén érzékenyen érinti az ügy, így Sinzo Abe kormánya szilárdan kiállt Trump mellett miközben az Észak-Koreával szembeni engedékeny politikát elutasítja. A rendezvény sikeres lebonyolítása révén Vietnam nyeresége egyértelmű, amely politikai és gazdasági téren egyaránt megfigyelhető.

Jelenleg a békefolyamat jövője kétséges. Újabb magas szintű találkozóról nem született döntés, miközben bel- és külpolitikai okokból kifolyólag a Trump kormányzat számára nem sürgős a félsziget sorsának tartós rendezése. Észak-Korea tárgyalási hajlandósága is bizonytalan, ezért újabb rakétakísérletek és az atomfegyverek számának növelése sem került le a napirendről.

Klemensits Péter és Lakatos László beszélgetést itt visszahallgathatják: