Szalay Rita a műsor elején emlékeztetett rá, hogy a Szabályozott Ingatlanbefektetési Társaságok ötlete még Dwight D. Eisenhower elnök idejéből, az Egyesült Államokból származik. A Budapesti Értéktőzsde Kibocsátói Igazgatóságának vezetője megemlítette, hogy Amerikában Real Investment Trust-ként lett ismert ez a cégalapítási és befektetési forma. Szabályozott Ingatlanbefektetési Társasággá idehaza a tőzsdén jegyzett Graphisoft Park is átalakult. Az irodaház építéssel és üzemeltetéssel foglalkozó cég vezérigazgatója, Kocsány János azt mondta, hogy 1998-tól a Frankfurti Tőzsdén, 2006 óta pedig a Budapesti Értéktőzsdén is ismerkedtek ennek az ingatlanpiaci létnek az előnyeivel és kihívásaival. A Szabályozott Ingatlanbefektetési Társaságokról (SZIT) szóló, Magyarországon 2011-ben megjelenő törvény életbe lépésekor megvizsgálták annak lehetőségét, hogy hogyan tudnák ezt a cég szempontjából használni. Akkor még nem ítélték még előnyösnek, 2017-től azonban már alkalmasnak találták arra, hogy átdolgozzák az üzleti koncepciójukat. Ekkor vált a Graphisoft Park SZIT-té.

Szalay Rita, a Budapesti Értéktőzsde Kibocsátói Igazgatóságának vezetője elismerte, hogy a 2011-es törvény még nem volt alkalmas a piaci létre, és 2017-re alakult ki egy piac- és felhasználóbarát törvény.

A Szabályozott Ingatlanbefektetési Társaságoknak legalább 5 milliárd forint értékű induló tőkéjük kell, hogy legyen. Csak tőzsdei cégként működhetnek, részvényeik egy részét, legalább az alaptőke 25 százalékát kisbefektetőknek kell értékesíteni. Ezen felül a tulajdonosok 5 százaléknál nagyobb tulajdoni részt nem birtokolhatnak. Hitelintézetek és biztosítók legfeljebb 10 százalék szavazati joggal rendelkezhetnek a SZIT-ben. A befektetők számára viszont örömteli, hogy a nyereség legalább 90 százalékát minden üzleti év után köteles kifizetni a cég, osztalék formájában. A tevékenység is meghatározott a cégek számára. A SZIT-ek elsősorban saját tulajdonú ingatlanokat adhatnak bérbe és üzemeltethetnek.

Kocsány János vezérigazgató arról is beszélt, hogy a Graphsioft Park számára nagy kihívás első magyar SZIT-ként üzemelni. A cégvezető problémának nevezte, hogy nagyon kevés olyan magyar ingatlancég van, amely olyan portfolióval rendelkezik, amelyet csak bérbe ad. Általában vegyes, fejlesztő- és bérbeadó cégek vannak.

Összesen két SZIT-té alakult cég van a Budapesti Értéktőzsdén. A BIF Nyrt. és a Graphisoft Park Nyrt. Szalay Rita megemlítette, hogy más cégek is megcélozták a SZIT-té válást, amit hamarosan bejelentenek majd. Szalay Rita szerint azok a cégek tudnak hamar átállni erre a társasági formára, amelyek egyébként is tőzsdén jegyzettek. Azoknak maximum félév az átállás időszaka. A tőzsdén kívülről érkező vállalkozásoknak ez 1,5-2 évbe is beletelhet.

Nyugat-Európában főleg Franciaországban, Nagy-Britanniában, Belgiumban és Németországban elterjedt a szabályozott ingatlan-befektetői társasági forma. Kelet-Európában ez nem annyira jellemző, Bulgária ez alól a kivétel. Az Európai Unión belül egyébként nincs egységes szabályozás, hogy minek kell megfelelniük a SZIT-eknek. Nagyon-nagy a szórás az egyes tagállamok között. Szalay Rita úgy vélte, hogy ez nem is baj, mert minden egyes ország ingatlanpiaca más és más, ezért jobb a rugalmas szabályozási lehetőség.

Kocsány János azt mondta, hogy nagyon pozitív visszajelzéseket kaptak a Graphisoft Park közgyűlésén a részvényesektől a SZIT-té válással kapcsolatban. Ez leginkább azért van így mert társasági- és iparűzési adómentes az ilyen cég, mint ahogy vagyonszerzési illetékkedvezményt is kap, ami 4 helyett 2 százalék. Ezáltal nagyobb nyeresége marad a cégnek, aminek 90 százalékát kötelezően, osztalék formájában kell kifizetni a részvényeseknek.

Itt hallgathatják meg a teljes beszélgetést.

A műsor és a cikk a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány támogatásával készült.