Az Európai Bizottság legfrissebb prognózisa szerint 2016-ban a magyar gazdaság növekedése 2,1 százalékos szinten várható, a munkanélküliség hat százalék körül alakulhat, az államadósság mértéke a bruttó hazai termék (GDP) arányában 74,2 százalék lehet, míg az infláció 1,7 százalékig kúszhat fel. A cseppet sem borús előrejelzés mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) még optimistább teljesítménnyel kalkulál: az idei 2,5 százalékos növekedés után jövőre három százalékos gazdasági bővüléssel számol, miközben az eurózóna csupán 1,5 százalékos növekedési kilátásokkal bír. A kormányzati intézkedések, azokon belül is az ingatlan, illetve a lakáspiachoz kapcsolódó változások sokat lendíthetnek a gazdaságon, a három százalékos inflációs cél elérése azonban még várat magára. A 2015-ös decemberi prognózis szerint 2016-ban lassú inflációs emelkedés indulhat el, és mivel a tavalyi évet főként az árcsökkenés jellemezte, a visszafogott inflációs környezetben a jegybank által kitűzött három százalékos cél legkorábban csak 2017 végén érhető el - jelentette ki Virág Barnabás.
Az uniós testület pozitív töltetű véleményéhez kétségtelenül hozzájárult az is, hogy ebben az évben csökken a banki különadó mértéke és kedvezőbb lesz a kis- és közepes vállalkozások (kkv) számára a finanszírozási környezet. A jegybank ügyvezető igazgatója szerint rég nem kaptunk ilyen pozitív véleményt az európai testülettől, ami megbecsülendő. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy 2016-os időszak a vállalati hitelpiac szempontjából újabb mérföldkő lehet. Igaz, fennáll a veszélye annak, hogy az adósságtípusú válság után egy olyan időszak következik, amikor gyakori lehet a hitelezés nélküli periódus, ám az MNB arra törekszik, hogy ezt elkerülje. Ennek érdekében már több intézkedés is született - sorolta Virág Barnabás. A Növekedési Hitelprogram, amelynek a második szakasza is lezárult 2015 végén, stabilizálta a vállalati, főleg a kkv-k hitelezési piacát.
A gazdaság fejlesztése szempontjából kiemelten fontos, hogy a piaci alapú hitelezés tartós maradjon, és az enyhe bővülés is megvalósulhasson - húzta alá az ügyvezető igazgató. Az ennek érdekében legutóbb meghozott két fontos intézkedés egyike a Növekedési Hitelprogram fokozatos kivezetése. Idén e program keretében még 600 milliárd forint elérhető lesz. Mellette pedig ott vannak a bankrendszer számára a kihelyezéseket támogató programok, amelyek piaci alapú, forint-hiteleket tudnak a kkv-k számára biztosítani. Ilyen például a kamatcsere program, amely iránt sokan érdeklődtek - emelte ki Virág Barnabás. Mint megjegyezte, az aukció magas részvétel mellet zajlott, és a folyamatok alapján úgy látszik, hogy a kis- és közepes vállalkozók körében a nyolc-tízszázalékos hitelnövekedési program teljesíthető.
A háztartások által felvett hitelek alakulásáról szólva elhangzott, hogy azok 350-360 milliárdos szintje még közelében sincs a 2008-as nemzetközi pénzügyi válság előtti öt-hatszáz milliárdnak. Ugyanakkor elmondható - húzta alá a jegybanki vezető -, hogy egyre több háztartás anyagi helyzete stabilizálódik, és újra felélénkül a hitelfelvételi kedv. A problémás tartozások jelentős részén segítettek a kormányzati intézkedések, és az idei év fordulatot hozhat. Egyre több háztartás helyzete stabilizálódik, és újra beindulhat a hitelek felvétele - mutatott rá Virág Barnabás.
Az Európai Bizottság évente kétszer ad ki ország-jelentést, amelyek közül a mostani jó üzenetet hordoz; alacsony kamatok, mérséklet olajárak, kedvező euró-árfolyam mellett. Az amerikai gazdaság ugyan az utóbbi években jobban teljesített, de mostanában Európában is megmozdult valami. Az Európai Központi Bank is egyre aktívabb, elindult egyfajta hitelbővülés, amit nevezhetünk a válság utáni időszak fokozatos kilábalási periódusának - mutat rá Virág Barnabás. Megjegyezve ugyanakkor azt is, hogy a növekedés még mindig törékeny, veszélyt jelent ugyanis például az egyes tagországok adósságának magas szintje. A hosszú távú hatások között pedig nem szabad figyelmen kívül hagyni az európai demográfiai tendenciák és a növekedés összefonódását sem, valamint a jövedelem-egyenlőtlenségek növekedésre gyakorolt destabilizáló hatását.
A Magyar Nemzeti Bank közzétett makroprudenciális stratégiáját említve az ügyvezető igazgató annak kiemelt fontosságát hangsúlyozta. Rámutatva, hogy a nemzeti problémák nemzetközi szinten is megjelennek. Utalva ezzel a túlzott kockázatvállalásra, példaként említve a hazai devizaalapú hitelezést. Virág Barnabás szerint a magyar háztartások fogyasztási szintje még mindig nyolc-tíz százalékkal alacsonyabb, mint a 2008-as válság előtt volt. Meglehet, a devizahitelek elszámolásával és forintosításával jelentős kockázati faktor kerül ki a magyar bankrendszerből. A magyar kormány jól döntött, hogy mielőbb megoldotta ezt a problémát. A lengyelek még most szembesülnek a devizahitelesek számos nehézségével - utalt rá a jegybanki szakember.
Magyarország javuló megítélésre utal a hazai állampapírok árazása is, amelyek között a hosszú távú hozamok 2012-ben mért bőven hét százalék feletti szintje, ma már 3,2 százalék körül mozog. Ahogyan jelentős a csökkenés a rövid távú hozamok esetében is: a hét százalékról egy százalék körüli szintre eső hozamok a kilábalási folyamat sikerességére utalnak - fogalmazott Virág Barnabás.
A műsor együttműködő partnere a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány.
