A módosítás, mely az OECD BEPS akciótervének előírásain alapul, azt célozza, hogy a nemzeti adórendszerek csak akkor nyújtsanak lehetőséget adókedvezményre, ha közvetlen kapcsolat (nexus) mutatható ki a kedvezményben részesített jövedelem és az annak megszerzése érdekében felmerült költségek között a szellemi termékekből származó jövedelem esetében. A szakértők rámutatnak: az akcióterv alapján a jövőben jogdíjnak nem a bevétel, hanem a fenti jogokhoz köthető eredmény minősül.

2016 nyarán jelentősen módosultak A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) jogdíjra, illetve az immateriális javakra vonatkozó előírásai. A módosítás egyik oka, hogy Magyarország is érvényesíti az OECD Adóalap-erózió és Nyereség-átcsoportosítás Projektje (BEPS) keretében megfogalmazott, a tagállamok adóztatási gyakorlatára vonatkozó követelményeket – foglalja össze a MAZARS legfrissebb jelentése. Az OECD kritériumai közül a hazai adóalanyok számára elsősorban az akcióterv 5. pontjában megfogalmazott előírások jelentik a lényeges változást.

Ennek az 5. akciónak két jól beazonosítható célja van. Egyrészt biztosítani kívánja, hogy a szellemi tulajdonból származó adóköteles nyereséget többé ne lehessen mesterségesen áthelyezni azokból az országokból, ahol az értékteremtő tevékenység folyik. A másik alapvető célkitűzés, hogy az érintett államok adórendszerei ne adjanak lehetőséget különböző kedvezmények megszerzésére, ha az adóalany ott kizárólag adózási megfontolásból, valós gazdasági tartalom nélkül fejti ki tevékenységét.

Minderre pedig azért van szükség, mert az államok közötti káros adóverseny, illetve a mesterséges adóstruktúrák negatív hatása csak akkor szorítható vissza, ha az egyes országok a közösen kidolgozott elvekkel összhangban alkalmaznak adóösztönzőket a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységhez.

Az OECD új szisztémát, az ún. nexus-módszert vezette be a fenti célok elérése érdekében.

„Ennek lényege, hogy az adott szellemi termékből származó jövedelem kizárólag abban az esetben legyen kedvezményben részesíthető, ha közvetlen kapcsolat (nexus) mutatható ki a kedvezményben részesített jövedelem és az annak a megszerzése érdekében felmerült költségek között – mondta el dr. H. Nagy Dániel, a MAZARS szenior adómenedzsere. A nexus-módszer célja, hogy csak olyan szellemi termékhez köthető jövedelmet részesítsen kedvezményben, mely az adózó saját, tényleges kutatás-fejlesztési tevékenységének az eredménye.”

Hogyan ülteti át mindezt a magyar szabályozás?

Az érintett immateriális javak előállítása érdekében valamely kapcsolt vállalkozástól megrendelt K+F szolgáltatás esetén, illetve vásárolt (átvett) jogdíjra jogosító javak esetén az adózó legfeljebb

  • az ezen javak szerzése, kifejlesztése érdekében felmerült „saját” K+F közvetlen költsége (ide nem értve a kapcsolt vállalkozástól megrendelt K+F költségét, és a vásárolt jogdíjra jogosító javak bekerülési értékét), továbbá
  • a javak szerzése, kifejlesztése érdekében felmerült valamennyi K+F közvetlen költsége

arányában veheti figyelembe a vonatkozó csökkentő tételeket. A hányadosban a számláló összege viszont bármely esetben 30 százalékkal növelhető, de legfeljebb a nevező mértékéig (az arány értelemszerűen soha nem lehet több 100%-nál).

További érdemi változás, hogy a magyar szabályozásban is a BEPS akcióterv fogalmainak megfelelően alakult át azon eszközök (immateriális javak) köre, melyek esetén egyáltalán szóba jöhet bármilyen adóösztönző alkalmazása. A magyar szabályozásban ez úgy jelenik meg, hogy a továbbiakban jogdíjról csak az alábbi kizárólagos jogok esetén beszélhetünk:

-        szabadalom,

-        használatiminta-oltalom,

-        növényfajta-oltalom,

-        kiegészítő oltalmi tanúsítvány,

-        a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma, továbbá

-        a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver

hasznosítási vagy felhasználási engedélye, illetve

-        a ritka betegségek gyógyszerévé minősítés.

H. Nagy Dániel hangsúlyozta: „Az érintett adózóknak azzal is számolniuk kell, hogy az akcióterv alapján jogdíjnak nem a bevétel, hanem a fenti jogokhoz köthető eredmény minősül, azaz immár a bevételek és költségek különbözetéből kell kiindulni az adóalap-korrekciós tételek megállapítása során.”

Jogdíjnak minősülhet a fenti kizárólagos jogok értékesítésén, apportálásán realizált eredmény is, valamint a termékértékesítésből és a szolgáltatásnyújtásból a kizárólagos jogok értékéhez kapcsolódó hányad.

Magyarországon 2016. június 30-a sok szempontból vízválasztónak bizonyul a kérdés szempontjából. A hazai szabályozás abba az irányba hat ugyanis, hogy a szellemi termékekhez köthető jövedelmekre csak olyan mértékig legyen alkalmazható bármely adóalap-kedvezmény, amekkora hányadban az adózónál „saját” K+F költségek merültek fel a megszerzésükhöz.

Az új, szigorúbb szabályozás már mindenképpen vonatkozik a 2016. június 30-át követően szerzett, előállított vagy bejelentett immateriális javakra, illetve az ezekből származó jogdíjra. A 2016. június 30-át megelőzően szerzett, előállított, bejelentett immateriális javakra viszont az átmeneti rendelkezések értelmében a kedvezmények főszabály szerint a korábbi szabályok szerint érvényesíthetők, legkésőbb a 2021. június 30-ig lezáruló adóév végéig. Ez a lehetőség azonban csak akkor biztosított, ha olyan adózóról van szó, amely a régi szabályok szerint ténylegesen igénybe tudta venni a kedvezmények valamelyikét, azaz a korábbi adóösztönzők szempontjából nem minősül „új belépőnek”.