A Budapest Alapkezelő még 2013-ban indította évente ismétlődő trendkutatását, amelynek célja, hogy felmérje a hazai lakosság körében a megtakarítani tudók arányát, a különböző megtakarítási, befektetési eszközök megoszlását, valamint a megtakarítási és befektetési eszközökkel kapcsolatos pénzügyi ismereteket és az egyes eszközökhöz – ezen belül kiemelten a befektetési alapokhoz – való viszonyulást.

Egyre többen takarítanak meg, de nem feltétlenül a várható hozam miatt

A legutóbbi, 2017-es kutatás óta jelentősen, 13 százalékkal nőtt a megtakarítással rendelkezők aránya: tavaly a lakosság közel kétharmada tett félre valamilyen célra. A megtakarítás összege ugyanakkor nem változott érdemben: a lakosság 31 százaléka továbbra is kevesebb, mint 100 ezer forinttal rendelkezik, legfeljebb 1 millió forintot a válaszadók 37, míg ennél nagyobb összeget a válaszadók 33 százaléka takarított meg.

Szintén változatlan az előző évekhez képest, hogy továbbra sem szívesen fialtatjuk a pénzünket: a megkérdezettek 35 százaléka ugyanis lekötés nélkül folyószámlán, negyedük pedig készpénzben tartja a megtakarításait annak ellenére, hogy különben a kutatásban résztvevők számára egy befektetés esetében a garantált hozam kiemelkedően fontos.  Ha a befektetési eszközöket vizsgáljuk, akkor a legnépszerűbb közülük az állampapír, amely aránya a fentiektől jócskán elmarad, csak a magyarok 12 százaléka rendelkezik valamilyen konstrukcióval. Népszerűsége azonban növekedő tendenciát mutat (az elmúlt két évben 4 százalékkal nőtt), és várhatóan az elkövetkezendő időszakban tovább emelkedhet az állampapírba fektetők aránya.

A kiszámíthatóság jóval fontosabb, mint a magas hozam

A tartósan alacsony kamatkörnyezet ellenére a lakosság nem vált elfogadóbbá a kockázatokkal szemben, a válaszadók továbbra is inkább az alacsony hozamú, de kiszámítható befektetéseket választják. A különböző lehetőségek közötti mérlegelésben a legfontosabb szempont a tőke biztonsága, ezt követi a garantált hozam és a likviditás. Csak a negyedik legfontosabb szempont a várható magasabb hozam, bár a kutatás szerint a megtakarítási célú befektetéssel rendelkezők 51 százaléka nyitottnak vallja magát a kockázatokra.

Ha befektetés, akkor állampapír

A felmérésben résztvevőket arról is megkérdeztük, hogy mibe fektetnének be egymillió forintot. A válaszadók között az állampapír lenne a legnépszerűbb, közel negyedük választaná ezt a lehetőséget, ami 7 százalékkal magasabb, mint tavalyelőtt. A többi lehetséges megtakarítási forma népszerűsége jócskán elmarad az állampapírétól, ráadásul a sorban utána következő készpénz és a lekötés nélküli folyószámla hasznot sem termel.   „A lakosság határozott kockázatkerülése alapvetően nem kedvez a banki befektetések és a különböző alapok népszerűségének, ennek ellenére bizakodóak vagyunk, hiszen számos olyan konstrukció megtalálható a termékpalettánkon, amelyek kiszolgálják a jelenlegi piaci igényeket és megfelelő alternatívát kínálnak a megtakarítóknak” – jelentette ki Kovács Ildikó, a Budapest Alapkezelő vezérigazgatója.

Fontosak az előzetes tapasztalatok, kevés a friss információ

A megkérdezettek hozamelvárását leginkább a korábbi tapasztalatok határozzák meg, ezt követi a személyesen érzékelt pénzromlás mértéke és csak utána jönnek a hivatalos inflációs adatok. A kutatásban résztvevők legalább harmada igyekszik tájékozódni a pénzügyekkel, befektetésekkel kapcsolatban, kétharmaduk azonban nem rendelkezik friss információkkal, mert ritkábban, mint havonta vagy soha nem néz utána a lehetőségeknek. Az internet, az ismerősök és családtagok a tájékozódás elsőszámú forrásai, az objektív elemzések, szakértői hírlevelek és pénzügyi tanácsadók jócskán lemaradva követik őket.

„Fontos, hogy, aki befektetési lehetőséget keres, elsőként pénzügyi tanácsadótól kérjen segítséget, hiszen az elemzéseken és tényeken alapuló döntésekkel lehet a legsikeresebb befektetésekbe belevágni. Egy konstrukció kiválasztása során a kiszámíthatóság, a kockázat és a várható hozam között kell megtalálni az ügyfelek számára a legmegfelelőbb terméket. Mindenki más és más befektetésekkel szemben támasztott igénnyel érkezik, az igazi kihívás, hogy mindegyiket rugalmasan ki tudjuk elégíteni” – mondta Kovács Ildikó. „Amennyiben valódi hozamot szeretnénk elérni a befektetéseinkkel, akkor egyértelműen szükséges, hogy magas hozampotenciálú termékeket – például részvényeket, hosszú futamidejű kötvényeket – tartalmazó elemeket is beépítsünk a portfólióba, például vegyes alapokon keresztül. A befektetések esetében ajánlott hosszú távon gondolkodni, azonban ha fontos szempont a likviditás, akkor arra is kell figyelni, hogy megtakarításainkat alacsony kockázatú termékben tartsuk.”

A megtakarítási és befektetési piacon érzékelhető trendeket a bankcsoport alapkezelője, a Budapest Alapkezelő Zrt. is folyamatosan nyomon követi – a változó ügyféligényekre és piaci fejleményekre folyamatos termékfejlesztésekkel reagálva. Az Alapkezelő ilyen trendként azonosította az elmúlt években többek között a megtakarítók kockázati profiljához igazodó, diverzifikált eszközösszetételű portfóliók iránti igényt, illetve a korunk meghatározó gazdasági és társadalmi folyamataiban rejlő befektetési lehetőségeket. Míg előbbire a 2019-es évben kimagasló teljesítményt nyújtó Budapest Prémium Esernyő Alap* részalapjai nyújtanak megoldást, utóbbira reagálva az Alapkezelő 2019-ben a Budapest NEXT alapcsalád** elindítása mellett döntött.

A Budapest NEXT alapok a jövőnk szempontjából meghatározó megatrendekben rejlő befektetési lehetőségek kiaknázását tűzték ki célunkként, így például az alapcsalád első tagja, a jelenleg több mint 5 milliárd forintot kezelő Budapest NEXT Generáció Alap olyan részvénypiaci befektetéseket keres, melyek a demográfiai változásokból, a népességnövekedésből, a középosztály bővüléséből profitálhatnak. Az alapcsalád második tagja pedig az ezekben a hetekben induló, a mindennapjaink életét egyre inkább átható technológiai és innovációs trendekre fókuszáló Budapest NEXT Technológia Alap lesz.

(1) A reprezentatív kutatást a Budapest Bank megbízásából az NRC végezte, 2019. november 14. és november 25. között a 18 évnél idősebb magyar internethasználó lakosság körében, 1000 fős mintán. A kutatás módszere: online kérdőíves felmérés többszörösen rétegzett, véletlen mintavétellel az NRC NetPanel, kutatási panel segítségével.