„Júliusban indul az online számlázás, amelyre a belföldi számlázó programokat használó társaságok jelentős része megkezdte a felkészülést. A külföldi programot használók esetében nem ilyen rózsás a helyzet” – mondta H. Nagy Dániel, a MAZARS adóigazgatója. A probléma oka, hogy ugyan a hazai programok fejlesztői már módosították, vagy megígérték, hogy határidőig módosítják a szoftvereiket, a külföldi számlázó programok készítői, és így használói, sok esetben még az előkészítés fázisánál sem tartanak.
„A külföldön készített számlázó programok esetén sokszor előfordul, hogy a külföldi fejlesztők nem értik meg az előírásokat, vagy éppenséggel a fejlesztési elvárásokat” – emelte ki H. Nagy Dániel.
A problémát a NAV is látta, épp ezért külön honlapot indítottak, amellyel a külföldi programozóknak nyújtanak segítséget. Ezen már angol nyelven is megtalálható a rendszer leírása, a jogszabályok részletezése, és – nem utolsó sorban – azon technikai információk (Online Számla Rendszer Interfész Specifikáció, OSA sémák, példa XML-ek stb.), amelyek a programozók nyelvén magyarázzák el a szükséges fejlesztési lépéseket.
A külföldi szoftverek átalakítása azért is fontos, mert sok olyan eset képzelhető el, amikor külföldön dolgozó, és külföldi rendszert használó vállalatoknak is adatot kell szolgáltatniuk.
„Az adatszolgáltatási kötelezettség a belföldön nyilvántartásba vett adóalanyokra terjed ki. Ez azt jelenti, hogy a Magyarországon csupán áfa regisztrációval rendelkező adóalanyoknak is kötelező adatot szolgáltatniuk, annak ellenére, hogy ezek az adóalanyok jellemzően külföldről, külföldi számlázó programokkal bocsátanak ki számlákat” – hangsúlyozta az adóigazgató.
Az, hogy mely számlák után van adatszolgáltatási kötelezettség, sokszor a hazai vállalkozásoknak is kérdéses. Ha a kibocsátott számla 100 000 forintot elérő vagy ezt meghaladó áfát tartalmaz, és a számla befogadója belföldön nyilvántartásba vett adóalany, akkor az adatszolgáltatási kötelezettség fennáll. Kivételt képeznek tehát az adómentes és a fordított adózás alá eső ügyletek, vagy az eva alany felé kiállított számlák.
Mindebből az is látszik, hogy a rendszer alapvetően nem a cégek és magánszemélyek-, hanem sokkal inkább a vállalkozások közti ügyletekre fókuszál, hiszen ezek esetében lesz jellemzően kötelező az adatszolgáltatás.
