Tardos Gergely elmondta, hogy látni lehet a török nemzeti bank stratégiáján, hogy eddig mindig úgy emelt az alapkamaton, hogy az az infláció szintjét érje el. Szerinte ez már rövidtávon sem működőképes megoldás, hiszen ameddig az infláció egy visszatekintő mutató, addig a kamat egy előre tekintő, így ennek a megoldásnak az eredménye nem kiszámítható. Az elemző szerint érdemes megnézni, hogy mekkora volt a leértékelődés. A török líra az elmúlt egy évben nagyjából 100 százalékot gyengült. Ennek a hatása átgyűrűzik a fogyasztói árakba és főleg az import termékek árát emeli meg. Emellett pedig az látszik, hogy a belső kereslet az masszívan lassul. Tardos Gergely szerint Törökország most olyan helyzetben van, mint amilyenben Magyarország volt tíz évvel ezelőtt. A gazdaság belföldi szereplői kezdik meglátni a negatív előjeleket és elkezdenek igazodni az új helyzethez. Az első indikátorok, amikre a leggyorsabban reagálnak azok például az autóeladás vagy az építési engedélyek, ahol éves szinten már 50 százalékos esésről lehet beszélni. Ennek a hatására a belföldi szereplők átárazási képessége az romlik. Ráadásul emellett a havi infláció 6,5 százalék volt, ami majdnem a duplája lett a vártnak. Mivel az áremelkedés az egy folyamat és nem lehet azonnal jelentős változást elérni, így arra kell felkészülni, hogy az infláció tovább fog nőni.

 

 

Ez még csak a vég kezdete

Miközben Törökország egyre jobban elsüllyed az inflációban a jegybanknak arra kell törekednie, hogy a kockázati prémiumot kifizesse a befektetőknek, ehhez viszont mindenképpen tovább kell emelni az irányadó rátát. Tardos Gergely szerint a piac még nincsen tisztában azzal, hogy Törökországban a reálgazdasági hatás mekkora lesz. Ezt azzal magyarázza, hogy a jövő évre az elemzői konszenzus még egy 2-3 százalékos növekedést vetít elő az országban, ráadásul recessziós előrejelzésekről nincsen még szó. Ennek ellenére Tardos Gergely szerint a helyzet egyértelmű, hiszen a múltban az ehhez hasonló válságok Törökországban 5-6 százalékos recessziót hoztak maguk után. Arra is felhívja a figyelmet, hogy bár Törökország az eddigi válságokból gyorsan ki tudott lábalni, a jelen esetben a talpra állás egy sokkal hosszabb folyamat lehet.

Rövidtávon csak a további kamatemelés lehet megoldás

Egy jól működő gazdaságban egy a törökhöz hasonló recessziós helyzetben az infláció nem tudna emelkedni, mivel a belső kereslet túl alacsony lenne hozzá. Tardos Gergely szerint Törökország helyzete nem ilyen egyszerű, hiszen olyan nagy a leértékelődés, hogy az teljesen átfonja a török importot. Ezzel az a probléma, hogy Törökország rendkívül sok nyersanyagot importál. Ennek az együttese erősen tolja felfelé az árakat, amit jól bizonyít, hogy a termelői árak éves összevetésben már majdnem 50 százalékot emelkedtek. Ebben a helyzetben a jegybank nem tehet mást, minthogy a lírát próbálja stabilizálni, ahhoz viszont drasztikus kamatemelésekre van szükség.

Kamatemelési spirál fenyeget

Törökországban a jelzáloghitelek nagy része fix kamatozású és líra alapú, így ezek igazából a háztartásukat nem feltétlenül érintik. Tardos Gergely szerint a probléma az, hogy a vállalati szektornak egy másik jelentős része változó kamatozású devizahitelekkel rendelkezik. Másik részről pedig a kamatemelés az államadósság finanszírozását is drágítja. Tehát egy ilyen helyzetben a recesszió semmiképpen sem elkerülhető, a gazdaságpolitikának pedig azt kell eldöntenie, hogy melyik kezébe harapjon.

Egy ilyen helyzetben az általános eljárás az lenne, hogy először a jegybank kamatot emel, ami egy recessziót hoz magával. Ezután meg kell vizsgálni, hogy mekkora mértékű a recesszió és milyen arányban dőlnek be tőle a vállalatok és mennyire veti vissza a bankrendszert. Ezután a keletkezett károkat rendbe kell tenni és a költségvetést néhány év alatt utána kell vinni. Látni lehet, hogy ez egy elhúzódó folyamat. Az infláció kezdetben felpörög és ilyenkor az a kulcskérdés, hogy a török gazdaság következő 1-2 évi finanszírozását hogyan sikerül megoldani. Ehhez akár nemzetközi szervezetek bevonására lehet szükség, ezt a megoldást viszont láthatóan nem támogatja a török vezetés.

Egy másik megoldás lehet Törökország számára, hogy érvényesítik a meglehetősen jó alkupozíciójukat a pénzügyi segítség megszerzése érdekében. A NATO tagságuk, a lokációjuk és az a tény, hogy rengeteg menekültet fogadtak be jó alapot ad nekik a tárgyalásokhoz. Tardos Gergely szerint viszont rendkívül fontos, hogy Törökország ne házon belül próbálja megoldani a problémát és ne a saját jegybankjától csikarja ki a finanszírozáshoz szükséges összeget, mivel ezzel egy még erősebb gyengülésbe lökheti az országot.

 

A líra ismét magával ránthatja a forintot?

2018 augusztusában, amikor a Törökország még elzárkózott a kamatemeléstől és a piac a legjobban fokozta a nyomást az országra, a líra esése megával rántott a feltörekvő piaci devizákat, így a zlotyit, a koronát és a forintot is. Ez volt az az időszak, amikor a forint árfolyama 330-ig emelkedett az euróval szemben. Tardos Gergely szerint a líra árfolyam mozgását a forint mindenképpen meg fogja érezni, viszont fontosnak tartja, hogy az augusztusihoz hasonló erős reakció már nem várható. Az elemző felhívja arra a figyelmet, hogy a forintnak az alacsony kamatszintje miatt, és mert van együtt mozgása a feltörekvő devizákkal, van egy olyan vonzó hatása, hogy rajta keresztül lehet a feltörekvő piac hangulatromlására spekulálni.

Ennek a részleteiről Szűcs Péter interjújában hallhatnak többet, amit Tardos Gergellyel, az OTP vezető elemzőjével készített. A beszélgetést itt hallgathatják meg: