A G20 csoportosulást 1999-ben hozták létre a G7-ek pénzügyminiszterei és jegybankelnökei, hogy szélesebb körben keressenek válaszokat a világ pénzügyi problémáira. Eleinte miniszteri szintű találkozókat tartottak, majd a 2008-as gazdasági világválság után magasabb szintre emelték a találkozókat, ettől kezdve már állam- és kormányfők vitatják meg évente a világgazdaság kérdéseit és fejlődési lehetőségeit.

Az idei csúcstalálkozót megelőzően a legnagyobb figyelem az amerikai és kínai elnök kétoldalú egyeztetésére irányult. Donald Trump és Xi Jinping egy munkavacsora keretében tárgyaltak a két ország közti kereskedelmi konfliktusról. Az USA előzetesen bejelentette, hogy 2019. január 1-től további 200 milliárd dollár értékű kínai árura vet ki 25%-os védővámot és a két vezető megbeszélésétől függött, hogy ez valóban bekövetkezik-e. Valódi megállapodás végül nem született, a felek csak tűzszünetet kötöttek és 90 napot adtak a viták rendezésére.

 

 

A csendes-óceáni térség országait tömörítő APEC pár héttel a G20 rendezvény előtt tartotta saját csúcstalálkozóját, ahol a szervezet fennállásának történetében először nem sikerült közös zárónyilatkozatot kiadni. A kudarc oka az USA és Kína vitája volt – míg Amerika az általa tisztességtelennek vélt kereskedelmi gyakorlata miatt bírálta az ázsiai országot, Kína a protekcionizmust, egyoldalú döntéshozatalt nehezményezte az amerikai fél részéről.

A G20-aknak végül sikerült közös zárónyilatkozatot megfogalmazni, amit több államfő is sikerként könyvelt el, mivel az USA hozzáállása miatt itt is kétséges volt, meg tudnak-e egyezni egy mindenki által elfogadható szövegben. Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó rész a kereskedelemről és befektetésekről szóló bekezdés volt, amelyben a tagok vállalták a WTO megújítását, mivel az már nem tudja betölteni a nemzetközi kereskedelmet szabályozó szerepét.

A WTO 1995-ös megalakulása óta nagyon nehezen megy a közös döntések meghozatala. Az utóbbi időben itt is az USA protekcionista kereskedelempolitikája váltja ki a legtöbb vitát, míg Kína, amely ellen 2001-es csatlakozása óta számtalan panasz érkezett a szervezethez, a multilaterális kereskedelmi rendszer védelmezőjeként tünteti fel magát. Emellett az USA a szervezet vitarendező mechanizmusát is akadályozza azzal, hogy megvétózza új bírók kinevezését. Ugyan a G20 országai most vállalást tettek a WTO megújítására, az még homályos, hogyan fog ez megvalósulni. Figyelembe véve, hogy az utóbbi időben csak szűkebb körű egyezményeket sikerült kötni a tagoknak, kétséges, hogyan tud tovább működni, mi lesz a szerepe ennek a 164 országot tömörítő szervezetnek. Trump mindenesetre hivatalba lépése óta a kétoldalú vagy szűkebb körű megállapodásokat részesíti előnyben, a G20 csúcson írták alá a NAFTA-t felváltó USA-Mexikó-Kanada (USMCA) szabadkereskedelmi megállapodást is. A WTO jövőjére pedig nagy hatással lesz a két legnagyobb gazdaság, az USA és Kína hozzáállása.

A G20 keretében került sor Oroszország, Kína és India háromoldalú találkozójára is. A három ország különbözően viszonyul egymáshoz – Oroszország mindkét féllel jó kapcsolatokat ápol, Kína és India között azonban vannak határviták és az „Egy Övezet, Egy Út” kezdeményezés megítélése sem pozitív az indiai fél részéről. Ezen a találkozón azonban pragmatikus megközelítésben, a politikai ellentéteket félretéve tárgyaltak az együttműködés megerősítéséről.

A teljes beszélgetést itt meghallgathatják: